A gazdaság lassulása jórészt a végrehajtott, jelentős makrogazdasági kiigazító lépésekkel magyarázható, konkrétan az állam által támasztott kereslet (magas bázishoz viszonyított) apadásával, valamint az állami intézmények teljesítményének csökkenésével - fogalmazott Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter egy augusztus végi konferencián. Ugyanott Járai Zsigmond, volt jegybankelnök kijelentette, a lassulás nagyrészt a rossz reformokkal, alapvetően a rossz kormányzással magyarázható. Kupa Mihály, korábbi pénzügyminiszter szerint túl jól sikerült és drasztikus lett a kiigazítás, "az agrárium fejreállt és jövőre is fejre fog állni", ami szintén lassítja a gazdasági növekedést. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, a parlament költségvetési bizottságának elnöke még az 1,4 százalékos adat kapcsán közölte: megdöbbentőnek tartja, hogy Veres János pénzügyminiszter a reformok sikerét jelzi a lassulás. Varga szerint elsősorban a beruházások stagnálása miatt drámai a GDP visszaesése, Magyarország minden tekintetben rossz pályán halad, a kormány megszorító intézkedései súlyos gazdasági következményekkel járnak. A PM az 1,4 százalékról 1,2 százalékra módosított második negyedéves GDP-növekedési adat kapcsán közölte: a számok - legújabb külkereskedelmi mutatókkal együtt - azt mutatják, hogy eredményesen, a kijelölt pályának megfelelően zajlik a kormány konszolidációs és reformprogramjának végrehajtása. A szaktárca álláspontja szerint a növekedés lassulása elsősorban azért következett be, mert az állami fogyasztás kisebb lett, a közszférában megvalósulóban van az a keresletszűkítés, amely szükséges az egyensúly helyreállításához. A program kisebb állammal számol, és a kisebb állam kisebb állami fogyasztást jelent. Varga Mihály álláspontját vitatva viszont a PM úgy véli, az ipar (különösen az exportban legjelentősebb szerepű feldolgozóipar) teljesítménye és beruházása kedvezően alakul.