A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet módosítási tételek jelentős részben finomították és konkrétabbá tették mindazt, amit a lakossági áram- és gázár változásával kapcsolatban egy hete próbált helyesen értelmezni az ország. A hét pontban megfogalmazott, alapvetően a költségvetést védő rezsicsökkentés-csökkentési tervből megismert elképzelések közül mára hat máris háttérbe került, azok magyarázata és értelmezhetővé tétele - legalábbis a részleteket illetően - még várat magára.

A friss módosítások közelebb visznek a rezsiharcot az eddigi formájában feladó kormányzati gondolkodás megértéséhez - ebben segített Németh Szilárd rezsibiztos tusnádfürdői híradós bejelentkezése is.

A jogszabály-módosítók között felbukkant a lakossági piaci ár fogalma, ami a változások központi szókapcsolata lett.  Ez nyújt lehetőséget arra, hogy a hatósági áras, a rezsicsökkentéssel évekkel ezelőtt befagyasztott energiaszolgáltatási szektorban a lakosság többet fizessen mint eddig, de mégse a piaci árat.

A lako-pi-ár

A lakossági piaci ár ugyanis - így a jogszabály (3. § (1) A 2. § (2) bekezdése - nem minősül a villamosenergia-törvény szerinti hatósági árnak. Ez annyit tesz, hogy azt nem kell (lehet) "betonba önteni", hanem az változtatható. A lakossági piaci árat, illetve annak alkalmazási feltételeit pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke határozza meg. Vagyis Horváth Péter, akit Orbán Viktor miniszterelnök éppen két éve, 7 évre nevezett ki a MEKH gyakorlatilag elmozdíthatatlan elnökévé.

Horváth személye azért lehet fontos ebben az ügyben, mert az egykori szolnoki molos szakember afféle garanciaként szolgál arra, hogy a döntés végrehajtódik. A rezsicsökkentési harc elindításakor is az energiahivatal élén állt Horváth, a kormány neki "köszönheti", hogy azt a multicégeken és a magyar energiaszolgáltatói iparágon is átverték, és annak ellenállását - a kormány hathatós segítségével, és végül az uniós kötelességszegési eljárás bevállalásával -  megtörték.

A friss jogszabály-módosító szerint a MEKH-elnök rendeletben határozza meg a lakossági piaci árat - az egyetemes szolgáltató által (ez gyakorlatilag az MVM) megadott energiabeszerzési költségeket is tartalmazó adatai alapján. (Jogalkotási  finomságnak tűnik ugyan, de nem az, hogy minderről nem határozat születik, hanem rendeletben hirdetik ki. A határozat ugyanis megtámadható - a rendelet viszont nem.)

Tíz-hat-négy nap

A rendeletben megadott lakossági piaci ár negyedévente változtatható, de az "a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik", vagyis ez kerül a villanyszámlára. Az első ilyen helyzet 2022. december 31-ét követően teremtődik meg, ami viszont szinte bizonyosan a korábbiaknál lényegesen nagyobb figyelmet generál majd a MEKH felé az az, hogy a következő negyedévre vonatkozó árait "az egyetemes szolgáltató adott negyedévet 10 nappal megelőzően tett adatszolgáltatása alapján, annak megtételét követő legfeljebb 6 munkanapon belül" határozza meg.

Ez azt jelenti: a jövő évtől a jogszabályi keretek lehetővé teszik, hogy az ármegállapító jogkört kapott MEKH a korábbiaknál gyorsabban lekövesse a piaci változásokat, de ennek az ára az, hogy előfordulhat, a fogyasztó csak 4 nappal a változás előtt kap hivatalos tájékoztatást arról, hogy mennyiben változik villanyszámlája alapjául szolgáló egységár.