Nem jó, de nem is tragikus - a Csernobil című HBO minisorozat szállóigévé vált kijelentése akkor hangzik el, amikor a baj már bekövetkezett, a folyamat pedig már megállíthatatlanul haladt a végkifejlet felé, de a reaktor irányításáért felelős főmérnök (Anatolij Gyatlov) a pillanatnyi adatok félreértelmezésével látszólag még ura volt a helyzetnek. Ettől ugyan még messze jár a magyar áramtermelő ipar, de az eddig rögzített, rendre kimagyarázott előjeleken (például: itt) túl sem vetít sok jót előre a szektor stabilitását illetően az, ami a hétvégén láthatóvá vált.

1) Mátra

Ahogyan azt a Napi.hu július közepén megírta: egy csütörtöktől vasárnapig tartó idősávban leállt a Mátrai Erőmű, mert a rendszer karbantartása és javítása, az, hogy 2+1 blokkos működésre 2025-ig felkészítsék a rendszert, ezt tette szükségessé. Aztán egy hete, amikor a kormányzati „rezsicsökkentés csökkentése” elképzelés tételekbe formálódott, és kiderült, hogy a Mátrai Erőművet a kormányzati elképzelés masszívan 4 blokkos üzembe kívánná állítani, egy másik cikkben foglaltuk össze, hogy milyen buktatói lehetnek ennek az elgondolásnak. Azt azonban ekkor sem gondoltuk, hogy az ott leírtak ilyen hamar, ilyen nyilvánvalóan visszaigazolják az ott megfogalmazott kételyeket.

A Mátrai Erőmű a két hete történt leállítást követően ismét termelésen kívül találta magát. A villamos energia rendszert irányító Mavir hivatalos adatközlő oldalán elérhető diagram szerint a visontai lignit tüzelésű blokkok termelését július 22-én (pénteken) 19 óra után leállították. Azután, hogy aznap reggel 6 és 12 óra között az egyik blokkot kapcsolták le fokozatosan a rendszerről, a másikat egy lépésben kikapcsolták. Ennek okáról - arról, hogy karbantartás, hibajavítás, nem várt fejlemények miatti lekapcsolás stb. áll a háttérben - nem közölt információkat sem a tulajdonos MVM Csoport - sem pedig maga az erőmű. 

A leállítási folyamat így nézett ki a magyar villamosenergia-termelési mixben:

Kép: MAVIR

Pirossal jelölten a Mátrai Erőmű termelése és leállása látszik, a kék Paksot, a citromsárga a napelemes betáplálási mennyiséget jelöli az időskálán. Az ábrán ezek mellett az igazán érdekes a lila színnel jelölt import áram sávja. 

Elvileg előfordulhatott volna az, hogy a rendszerirányító Mavir utasította volna a szenet égető erőművet a lekapcsolásra annak érdekében, hogy a hétvégi, várhatóan a hétköznapinál visszafogottabb energiaigényeket elsősorban Paksra tudják terhelni – ne pedig úgy, ahogy például idén áprilisban is megtörtént: a paksi gyeplőt rántották be. Ez esetben az történt volna, hogy az áramfogyasztási igényt elkalibrálták volna, ami miatt pénteken estére mintegy 3000 MW importot kellett a rendszerbe pakolni az egyensúly érdekében – amire azért nem gyakran van példa. (Ez a manőver, vagyis az, hogy a fogyasztási igények mintegy felét importból elégítik ki  – a jelenlegi piaci árakat elnézve szinte biztosan – többe került, mint bármi, amit a határokon belül áramtermelésbe be lehetett volna kapcsolni).

A Mavir adatai szerint 2022 júliusában eddig mindössze öt alkalommal volt 6000 MW-ot meghaladó betáplálási (és ezzel együtt: fogyasztási) igény a magyar villamos energia hálózaton. Az erőművek termelése és az importáram együttesen július 23-án ebben a Top5-ben a harmadik helyre volt elég, azonban az importigényt nézve – vagyis azzal, hogy a 450 MW körüli mátrai erőműves termelés kiesett – a múlt szombat legalább partiban van az elsőségért a július 1-én és a július 5-én mért adatokkal.

A Mavir azonban nem adott ki ilyen utasítást, nem kérték az erőmű termelésének visszafogását; a kialakult helyzet magyarázata ennél sokkal prózaibb.

Noha hivatalos közlemény nem jelent meg, azt a Mavirtól tudjuk, hogy a Mátrai Erőmű IV-es blokkja karbantartás miatt áll, a III-as és az V-ös blokk viszont pénteken üzemzavart „hozott össze”. Az V-ös blokknak elektromos problémája akadt, a IV-esen kazánoldali hibát kezeltek, a III-ason pedig a zaggyal kapcsolatos probléma áll elő. (A hivatalos hibabejelentőnek is tekinthető Insideinformation oldalán az  olvasható, hogy a III.-as blokk javítását az erőműcég július 26 (kedd) 22 óráig jelezte megoldani.)

 A szénerőmű teljes off állapota egészen július 24-én (vasárnap) hajnalig fennállt, ekkor az egyik blokk „felélesztése” kezdődött meg 4 óra körül, majd déltől a másik blokk felfuttatása is elindult.

A leállás és visszaindulás között így nézett ki a magyar árammix:

Kép: MAVIR

Ezen az ábrán is a lila az igazán érdekes: az, hogy szombaton délben - amikor a napelemes rendszerek a napi csúcstermelésüket abszolválták. -sem sikerült a rendszernek import nélkül megúsznia. Nagyjából pont egy mátrai blokknyi (220-230 MW) termelőkapacitás hiányzott hozzá.

A Mátrai Erőmű műszaki és technológiai állapotát tükrözi, hogy a múlt pénteken előállt helyzet nem először fordul elő – tavaly nyáron is éppen ez a három blokk állt fejre - akkor is műszaki problémák miatt. De az is árulkodó, hogy most vasárnap az V-ös blokk mellett csak a IV-es tudta magára vállalni az újbóli munkába állás ódiumát, mert a III-as blokk továbbra is a hibajavítására vár. Az a III-as blokk, amit alig egy hete készítettek fel arra, hogy legalább 2025-ig problémamentesen tudjon üzemelni.

A múlt hét folyamán az erőművállalat egyik vezetői értekezleten arról született döntés, hogy „a kormányzati parancsnak” engedelmeskedve, növelni kezdik a szénbányászati kapacitást és a kitermelést. De elmélkedés zajlott arról is, hogyan tudnák a II-es blokkot beindítani – és azt üzemben is tartani. Azzal a cégvezetés egyáltalán nem számolt, hogy a karbantartás miatt álló blokk mellett a két másik, működő egység a hét végére fejre állhat. Az újabb leállás azonban figyelmeztető is: ez az öreg, kiszolgált rendszer ennyit tud, így - és ezt el kellene fogadni.Alig egy hete, hogy megírtuk: mintegy 50 évnyi működése után, a 100 MW-os II-es blokk nem volt már képes teljesíteni az új uniós károsanyag-kibocsátási és hatékonysági normákat, és bár ennek ellenére volt rá próbálkozás – a cég állami tulajdonba vételét követően több alkalommal is –, a blokkot nem sikerült „menetkész” állapotba hozni. 

A visontai lignit tüzelésű erőművet a kormány – a német, cseh és lengyel vészforgatókönyvekhez hasonlóan – az energiaellátás biztosítása érdekében a téli időszakra jó formába kívánja hozni. Erről árulkodik, hogy a rezsicsökkentés csökkentését bejelentő Kormányhatározatban a Mátrai Erőmű négyblokkos üzemre átállításának biztosítását kérte az ipari minisztériumtól.

A probléma azonban nem csupán az, hogy a jelenleg is reménytelennek számító II-es blokkot valahogy sikerül-e mégis beüzemelni, hanem az is, hogy – mint az a hétvégi leállásból egyértelművé vált – az erőmű többi részének működése sem garantált. Márpedig: minél nagyobb teljesítményű egy erőmű, annál drágább és nagyobb feladat adott esetben a leállása miatt kieső teljesítmény pótlása.

2) Paks

A fenti ábrákból az olvasható ki Paksra vonatkozóan, hogy minden rendben van. A zsinórtermelést valamivel 2000 MW alatti szinten lényegében bebetonozták, semmiféle zavaró körülmény nem szólt közbe. A kép azonban csalóka, mert az atomerőmű helyzete éppen kezd nem ideális lenni. Ennek oka a rekkenő hőség, illetve az, hogy az atomerőmű teljes gázzal száguldáshoz ismét kezd túlságosan felmelegedni a Duna.

Ahogyan az a vízügyi mérésekből kiolvasható: az extra alacsony vízállás mellett az elmúlt napokban a térségben a 25-26 Celsius-fokos határon oda-vissza billegett a Duna hőmérséklete. Ez utóbbi azért fontos adat, mivel ezen a ponton a környezetvédelmi előírások az erőmű közelében a víz hőfokának folyamatosan ellenőrzését írja elő.

Azért van erre szükség, mert a paksi atomerőműből kikerülő hűtővízzel keveredő Duna hőfokát 30 Celsius-fok alatt kell tudni tartani – azon az áron is, hogy az atomerőmű teljesítményét vissza kell venni. Ha a hőmérséklet a jelzett érték fölé jut, 0,1 Celsius-fokonként 20 megawattal csökkenteni kell az atomerőmű összteljesítményét -  egészen addig, amíg az adott mérőpontokon a víz 30 Celsius-fok alá nem esik.

Volt már ilyen helyzet, 2019 augusztusában a Napi.hu írta meg, hogy a jelenleg már meg is haladott 26,2 Celsius-fokot mutattak a műszerek. De hasonló volt a helyzet egy évvel korábban is, amikor az esetről az Átlátszó írt és forgatott riportot, és a téma a magyar médiában több helyen is előkerült. Ezekből az anyagokból lehetett akkor megtudni, hogy az erőmű igenis készül arra, hogy visszafogja a termelését, ha szükséges - meg azt is, hogy a műszer a vörös zónába érve valahogy éppen elromlott, illetve nem szolgáltatott adatokat; avagy: az erőmű rendszere csak 29,88 Celsius-fokos csúcsot mért.

Teljesen aktuális az a négy évvel ezelőtti Magyar Narancsban megjelent riport is, ami a felmelegedés és az atomerőmű jövőjének kérdését is feszegeti. Valamint mindehhez az is hozzátartozik, hogy miközben az OMSZ szerint a múlt szombat produkálta az idei, eddigi hőmérsékleti rekordot, mind a hivatkozott 2019-es, mind pedig a 2018-as dunai vízhőfoki csúcs augusztusban következett be. A meteorológia szerint a 2022-es nyári forróságnak pedig még egyáltalán nincs vége.