Legkésőbb egy hét múlva, január 31-én le kell cserélniük a régi árcédulákat a boltosoknak, hiszen másnap nyitáskor startol az árstop.

Előfordulhat persze, hogy a verseny hevében egy boltos előbb húzza át a régi árat és firkantja oda az újakat. Nyilván akkor, ha az utóbbiak a kisebbek - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Ráadásul a szabály arról is szól, hogy az október 15-i ár csak a plafon, így február elsején annál kisebb szám is lehet az árcédulán.

Kapcsolódó

Nyilván, akinek a január 31-i ára esetleg kisebb a kötelező plafonnál, annak nem kell csinálnia semmit.

Sok árcédulát felül lehet írni

Az árfarigcsálás pedig nem csak a jogszabályban felsorolt ételféleségeket érinti, hanem a polcon mellette sorakozó rokonféleségekét is. Így például, ha a 2,8 százalékos UHT tej olcsóbb lenne, mint a másfél százalékos, akkor van mit megfontolni.

Hasonlóképpen a csirkemell és a csirkecomb esetében. Izgalmas lehet a sertéscomb és a karaj versenyfutása is, hiszen ha sokkal nagyobb lenne az árkülönbség, akkor még nagyobb arányban fogyna az olcsóbb comb.

Igazából arra lehet számítani, hogy a rendeletben érintett termékek mellett másnak is változhat az ára, így a január 31-i zárás utáni órákban nem csak hat-hét árcédulát kell átírni. Beszállítónként is eltérhet ugyanannak a cikkféleségnek az ára a boltban, a saját márkákról nem is beszélve. Könnyen lehet, hogy mivel ezek eleve olcsóbbak, itt lesznek a legnépszerűbb legkisebb árak.

A vásárló arra kíváncsi a legjobban, hogy mennyit nyerhet?

Híradás volt már bőven arról, hogy mennyit is nyerhet a vásárló ezen a bolton, de a pontos árak csak február elsején derülnek ki. Hiszen ki emlékezne arra, hogy mennyi volt egy-egy élelmiszer-féleség ára október 21-én. Az eddigi számítgatások jobbára régebbi akciós újságokra, statisztikai átlagra, vagy webes árakra épültek.

Ha persze a beszerzési ár október dereka óta lejjebb csúszott, azt bizony jó eséllyel a boltos ár is követte.

A boltosok persze már kigyűjtötték az új árakat, hiszen ez is a készülődés része, aki pedig nem találta meg a pénztárgépében, vagy a pénztárgép szalagján, az már átbogarászta a KSH adatait. (Ezzel az átlagos árral egy kisebb boltban rosszabbul is lehet járni, mint az október 15-ivel, nagyobb lehet a bukta.)

A boltos azonban nem köteles minden esetben feltüntetni a régit, ezért a számolgatással pórul is járhat a vásárló. Aki nagyon kíváncsi, mit nyerhet az árstopos boltban, annak célszerű nem csak február elsején, hanem január 31-én is felírni fel az aznapi árat.

A boltosok ugyanis jellemzően valamelyest eltérő árakkal ügyködnek, így a boltok közötti árkülönbözőségek maradnak a régiek.

Akció vagy nem akció az árplafon?

Az árplafonról a kormány döntött, így ez most igazából nem egy Black Friday akció lesz. Kivéve, ha a boltos akciót farag belőle.

De az árfeltüntetési szabályokat azért be kell tartani. Az alap 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól. Ennek lényege, hogy a vásárló részére egyértelműen kötelező feltüntetni azt az árat, szükség szerint az egységárat, melyet fizetnie kell a pénztárnál.

A fogyasztóvédelmi törvény a mikéntjét is előírja, tehát írásban kell feltüntetni az árakat, a bemondás nem megy. Amennyiben véletlenül egy termék feltüntetett árai eltérnek a boltban, akkor a vásárlónak a legkisebbet kell csak kifizetnie (polc címke, reklámújság, reklámfelirat, nyugta eltérésének esetében).

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatot tiltó 2008. évi XLVII. törvény pedig arról rendelkezik, hogy nem tisztességes a valótlan, a megtévesztő információ, egyebek mellett az áru áráról, díjáról, az ár, a díj megállapításának módjáról, különleges árkedvezményről vagy árelőnyről. Tehát ha a boltos akciósként adja az ételféleségét, akkor köteles feltüntetni a különbséget. De ha csak egyszerűen árat változtat, akkor nem.