Arra a felvetésre, hogy mi lesz február 5-e után, amikortól – az EU többi tagállamához hasonlóan – Magyarországra se kerülhet külföldről orosz kőolajból készülő üzemanyag, a Népszavának nyilatkozó Grád Ottó nem tudott válaszolni. Szerinte ilyenre még sosem akadt példa. Ráadásul a hazai olajipar még csak épphogy belekezdett a hatósági ár után maradt romok eltakarításába. Így eleve lassan épülnek újra a kis- és nagykereskedelmi ársapka meghatározásával megszakadt üzemanyag-behozatali csatornák. 

Február ötödikén lép életbe az orosz olajtermékekkel szembeni uniós embargó. Magyarország ezután is vásárolhat feldolgozott orosz olajtermékeket, azonban az unión belül már senki nem exportálhat. Ez pedig érzékenyen érinti a Slovnaftot, a Mol szlovák finomító-leányvállalatát is – februártól ők is csak Szlovákiában árusíthatnak. Ez azért is komoly érvágás, mert a vállalatnak komoly szerepe van a cseh energiaellátásban, de Magyarországnak is adnak el jelentős mennyiségű dízelt. Ez pedig február 5. után nem lesz lehetséges.

Ezeket a vásárlásokat tehát valahonnan pótolni szükséges.

Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a kiesést a piac – ha hagyják – megoldja

– szögezte le Grád Ottó.

"Látok például koperi vagy fekete-tengeri beszerzési lehetőségeket. Ez a Molra is vonatkozik, amiként a cég az Adria-vezetéken tengeri kőolajat is vásárolhat. Ugyanakkor a cég – bármely más vállalkozáshoz hasonlóan - gazdaságosságra törekszik" - tette hozzá. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a százhalombattai és a pozsonyi finomító leginkább orosz kőolaj feldolgozására alkalmas. Átalakításuk idő- és pénzigényes. Ráadásul a gyártás hatékonysága, a késztermék-kihozatal is romlik. Mindez növeli az üzemanyag-előállítás költségeit.

Az uniós korlátozás nyilvánvalóan a hazai üzemanyagárakat is emeli

legalábbis a többi tényező változatlanságát feltételezve - fűzte hozzá a főtitkár. 

Úgy véli, hogy a hatósági áras időszak 13 hónapja után az iparág további veszteségeket már nem képes elviselni. Térségi helyezésünk talán valamennyivel romolhat. Mivel azonban az oroszok elleni kereskedelmi lépések leginkább Közép-Kelet-Európát érintik hátrányosan, meglehet,

az egész térség árai kerülnek kicsit közelebb a hagyományosan magasabb nyugatiakhoz. Így keresletcsökkenésen se csodálkoznék

Pontos jóslatot sem tudna mondani, hisz a hazai kútárakat még mindig alapvetően a nyersolaj és a forint árfolyama határozza meg.

A hazai üzemanyagárak Grád Ottó szerint azért állhatnak jóval az egy évvel korábbi szint felett a nyersolajárak mostanában látott esése ellenére, mert a forint az elmúlt évben 20 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, de emellett a hazai árakra hatnak még a rezsi és a munkaerő költségemelkedése, illetve más, adó jellegű többletelvonások is. Azonban mondott más szempontot is:
Kegyetlenül hangzik, de az ukrán nép szenvedését – akár mondjuk anno az irakiét - a piac beárazta

A háborús helyzetet pedig egyelőre leginkább a változatlanság jellemzi – tette hozzá.

A szakember elmondása szerint a kapcsolatok újjáépítése egyelőre magasabb kezdőárakkal jár, egy későbbi árcsökkenés reményével. A jövőre nézve a MÁSZ 70-90 dolláros Brent-árral számol, ha a forint tartja magát, a hazai kútárak is a mostani szintek közelében maradhatnak.

Arra a kérdésre, hogy az olajipart terheli-e felelősség a hazai üzemanyagellátás december eleji összeomlásáért, Grád Ottó egyértelmű nemmel felelt. Szerinte a Molnak talán csak róható fel hibájául, hogy nem minősítette már korábban a rendszert fenntarthatatlannak. Az állam az ellátási rendszer tiszteletben tartása mellett annyit tehet, hogy adó formájában elvonja a többletnyereséget, amit meg is tett. Emellett a szabályozott tarifák okozta veszteséget szinte teljes egészében az iparágra terhelte. Ennek mértéke – az Ásványolaj Szövetség főtitkárának számításai szerint – a félezermilliárd forintot közelíti.