Káosz, anarchia jellemzi a kórházi gazdálkodást - állította Domokos László ÁSZ elnök a Magyar Időknek. Kemény szavai a tulajdonos állam, és a kórházfenntartó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) felelősségét azonban nem firtatták, pedig a pénzügyi anomáliákért nem csupán a kórházi menedzsment hibáztatható, hanem a működést szabályozó, irányító, kontrolláló intézmény is.

Két nap hallgatás után a Kórházszövetség visszautasította a vádakat, az ÁSZ szinte rögtön kiadott közleménye ezúttal többek között azt hangsúlyozta, hogy a szabályos működés nem pénzkérdés, a kórházak kötelesek a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kezelni, valamint maradéktalanul megfelelni a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásoknak.

Az állam szerepéről továbbra sem esik szó, pedig a kórházi beszállítók szerint a közbeszerzési szabályokon is lenne mit igazítani, hogy ne ütközzenek az ellátási kötelezettséggel. Ha ugyanis a kórházak mindig mindent a legszabályosabban végeznének, a közbeszerzési törvényt (Kbt) pedig pontosan betartanák, egy másik feladatuknak, azaz az ellátási kötelezettségnek nem lennének képesek megfelelni. Elbaltázott közbeszerzési kiírás miatt például nem mindig lenne megfelelő eszköz a betegek ellátásához, vagy már nem jutna pénz rá a hónap vége felé. Szakmai fórumokon évek óta hangoztatják, hogy a kórházigazgatók folyamatosan a személyi szabadságukkal játszanak, amikor a túlköltés tudatában folytatják az ellátást, egyénileg, és emiatt akár drágán, mondhatni pazarlóan beszerzett eszközökkel.

Egy példa az anomáliákra

A kórházigazgatók felelősségétől független anomáliákra példa a Domokos által éppen rossz kontextusban felemlegetett vécépapíron túl a steril műtéti textilek kérdése. Egy 2011-es kormány- valamit BM rendelet szabályozza a büntetés-végrehajtás (bv) ellátási kötelezettségét illetve a fogvatartottak foglalkoztatását. Eszerint a bv legfőbb szervének, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP-nak) mint Központi Ellátó szervnek ellátási kötelezettsége van, amit a BV Holdingon, pontosabban annak egyes cégein keresztül gyakorol. A BV Holding cégei a terméklistáról több terméket is képtelenek önmagukban legyártani, ezért jellemzően piaci cégeket bíznak meg alvállalkozóként.

A kórházak csak akkor vehetnek piaci szereplőtől árut, ha bizonyítani tudják, hogy a piaci szereplő által megajánlott ár minimum 20 százalékkal alacsonyabb a BV Holding áránál. A terméklista - amelyen a sokat emlegetett vécépapír is található - 2015-ben további termékekkel, közte az egyszer használatos steril műtéti textilekkel bővült. A steril műtéti textilekre első kórházi tendert kiíró BVOP pedig az ajánlatok elbírálásnál a fogvatartottak foglalkoztatását a 100 pontból 30 pontos súlyszámmal szerepeltette. Ezzel behozhatatlan versenyhátrányba hozta a rabokat nem foglalkoztatókat, ám ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a kiírás szerinti és a bv által előállítható termék a piaci szereplők szerint sérti a betegbiztonságot. (Hogy az egészségügyi termékek kötelező bv-s beszerzése probléma, az ágazat korábbi vezetése már elismerte, ellenállni azonban eszköz híján nem tudtak a döntésnek.)

A steril műtéti textilek ügye végül a Közbeszerzési Döntőbizottság elé került, a vége pedig az lett, hogy egy 2017 nyarán kiírt tendert 2018 tavaszán a Kbd megsemmisített. Egyénileg beszerzett textilek nélkül nem lenne folytatható az ellátás, ami súlyos jogkövetkezményekkel járna. De eddig kudarc a központosított közbeszerzési történet is, pedig korábban jelentős megtakarításokat reméltek ezektől - idézi fel a közbeszerzés jelenlegi rendszerével kapcsolatos aggályokat Rásky László, a kórházi beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Álláspontja szerint felül kellene vizsgálni a büntetés-végrehajtás szerepét az egészségügyben a jogszabályi háttérrel és a kialakult gyakorlattal, a Kbd előtt megfordult esetekkel egyetemben, a piaci versenyt durván sértő kiírásokat ugyanis rendre megtámadják, így sokszor évekig húzódik egy-egy tender. A bv ellátási kötelezettsége olyan rendszeridegen elem az egészségügyben, ami világszerte példátlan, és életveszélyes a beteg számára - fogalmazott Rásky László. Ha tényleg a pazarlás megszüntetése és a spórolás, a szabályos működés a cél, ki kell venni az egészségügyet a központi ellátó szerv hatásköréből, különben marad a pazarlás és a rossz minőség - hangsúlyozta a főtitkár.

Fotó: Shutterstock