Globálisan nézve meglehetősen rossz formában van az Auchan Holding, amelynek bevételi forrását - a pénzügyi-és ingatlanágazat mellett - több mint 90 százalékos arányban a kiskereskedelmi (Retail) üzletág adja.

A közel 51 milliárd eurós árbevételű cég, 2018-ban igen tekintélyes, 1,145 milliárd eurós nettó veszteséget szenvedett el. A bajok orvoslására 2019 tavaszán elindított egy cselekvési tervet, amelynek keretében a közvetett költségek lefaragását, a bérleti díjak újratárgyalását, egyes üzletek alapterületének csökkentését és néhány országban a veszteséges üzletek bezárását pedzegették meg. Eddig a lánc 21 franciaországi áruházának eladása mellett döntött, az ügyletben pedig körülbelül 7-800 alkalmazott lehet érintett.

2019 augusztusában már konkrétan bejelentették, hogy 2022-re 6 százalékos kamat, adók, és értékcsökkenés előtti üzemi eredményt (EBITDA) céloznak meg, ennek érdekében pedig egy 1,1 milliárd euró nagyságú megtakarítási csomagot helyeztek kilátásba.

Az idei év elején aztán elindultak a pletykák, hogy az üzletlánc mintegy ezerfős elbocsátást tervez, ebből január közepére annyi realizálódott, hogy 517 franciaországi munkahely megszüntetését jelentették be. A lánc saját bevallása szerint mennyiségi értékesítésen alapuló hipermarket-modelljük még az 1960-as, 70-es években erősödött meg, mára azonban az új belépők felborították a kiskereskedelem korábbi rendjét. (Sokatmondó például, hogy az Auchan leépítési terveivel egy időben az Amazon éppen 500 új munkahely létrehozását jelentette be Párizsban.) Az online üzletek rohamos térnyerése, az élelmiszerfogyasztási -, és ökológiai átalakulás hatással van az egész szakmára, így az ágazatnak tömegiparágból testre szabott iparággá kell átalakulnia.

Az új fejlesztési célokat az Auchan Retail nagy vonalakban úgy fogalmazta meg, hogy egyedi vásárlói élményt kíván nyújtani, termékválasztéka átalakítására törekszik, kielégítve az öko-, és egészségtudatos élelmiszer-trendek keltette igények sokféleségét, továbbá erősítené helyi termék vonalát - együttműködésben a kicsi, lokális gazdaságokkal.

Emellett valószínűleg folytatódik az új boltkoncepciók térnyerése, például az újabb Auchan-szupermarketek, illetve kisebb, belvárosi üzletek megnyitása is napirenden lesz, hiszen a cég számára nem csak az e-kereskedelem jelent fenyegetést, hanem a hipermarket-láncok közötti fokozott árverseny is.

Nálunk inkább küzdenek az emberekért

Az üzletlánc elsősorban két legnagyobb piacán: Franciaországban és Kínában, továbbá Oroszországban küzd nehézségekkel, ám bizonyos helyeken, például Olaszországban és hazánkban is az elvárásoknak megfelelően teljesít. A Trade magazin legutóbbi kereskedelmi toplistája szerint a 2017-es 363,5 milliárd forintról 2018-ban 390,1 milliárd forintra tornázta fel árbevételét, ezzel a hetedik legnagyobb boltlánc volt Magyarországon.

A nemzetközi operáció gondjai ellenére az Auchan még mindig kőkeményen beleállt az itteni bérversenybe, hiszen nemég bejelentették, hogy 2020-ban több mint 1,6 milliárd forintnyi befektetéssel, a nem vezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében 17 százalékkal emelik a belépő béreket. Bár a társaság semmilyen konkrét bérösszeget nem jelölt meg, piaci pletykák szerint a mostani lépéssel felzárkóztak a Spar-áruházakban elérhető bérszínvonalhoz.

Mindez nem csak arra világít rá, hogy az Auchan szeretné legalább megőrizni magyarországi pozícióit, hanem arra is, hogy - szemben a feldolgozóiparral - a kiskereskedelemben korántsem szűkül még a munkaerőpiac. A szereplőknek évről-évről rendületlenül folytatnia kell a bérfejlesztéseket, hogy elejét vegyék az elvándorlásnak.