Tavaly június 25-én az országgyűlés megszavazta Kósa Lajos fideszes politikus javaslatát, hogy sem a sör, sem az üdítő és ásványvíz értékesítésére nem köthetnek kizárólagos szerződést a nagy gyártók a forgalmazókkal - lényegében a vendéglátóhelyekkel, így a kocsmákkal, éttermekkel. A kormány ezzel szándéka szerint egy olyan régen fennálló problémát akart megszüntetni, hogy az oligopol piacot uraló nagyfőzdék ne lehetetlenítsék el a kisüzemi gyártók megjelenését a kocsmákban, szállodákban vagy éttermekben. A törvénymódosítás egyik fontos passzusa, hogy az ilyen kötbéres, kizárólagosságot kikötő szerződések csak akkor jöhetnek létre a nagyüzemek és a vendéglátóhelyek között, ha egy vendégcsapon valamelyik kézműves sörfőzde termékeit is árusítják.

A GVH most jelezte, hogy álláspontjuk szerint is a fogyasztók választási lehetőségei így várhatóan bővülnek a jövőben, amely serkentőleg hat a piacra. A másik lényeges újdonság, hogy a vendéglátóhelyek italkészleteik legfeljebb 80 százalékát szerezhetik be ugyanazon gyártótól az egyes italkategóriákban. Ezen rendelkezés alól csupán a csapolt sör lehet kivétel, ha az érintett vendéglátóhely biztosítja legalább egy kisüzemi sör folyamatos, csapon történő értékesítését - derül ki a versenyhivatal közleményéből.

QP | Quality Placement

Fontos, hogy a kizárólagossági tilalom csak a legnagyobb, úgynevezett jelentős piaci erővel rendelkező italgyártókkal kötött szerződéseket érinti - hangsúlyozza a versenyhivatal. Ezzel szemben augusztustól minden vendéglátósra kiterjedő, általános kötelezettség, hogy kategóriánként legalább két gyártó termékeit vegye fel az itallapra - vagyis biztosítson márkák közti választási lehetőséget a vendégeknek minden kínált italtípusból.

A korábban megkötött, de az új szabályoknak nem megfelelő jognyilatkozatok - több hónapos türelmi idő után - 2021. augusztus 1-én végleg hatályukat vesztik: ezen időponttól kezdődően az érintett kizárólagossági megállapodások vagy 80 százalék feletti részesedési megállapodások semmisek. A GVH figyelmezteti az érintett vendéglátóhelyeket, hogy időben készüljenek fel a jogszabályi változásokra és körültekintően, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően járjanak el az italbeszerzésekre vonatkozó szerződések megkötésekor, illetve a beszállítók kiválasztásakor.

Az új törvényi rendelkezésekbe ütköző magatartások kivizsgálását a jogszabály a GVH hatáskörébe utalja. A nemzeti versenyhatóság felkészült kibővített feladatkörére, figyelemmel kíséri a hazai vendéglátóipari szektor italbeszerzéseinek alakulását és fellép a jogsértő magatartásokkal szemben.

A GVH egyébként még 2011-ben és 2015-ben vizsgálta a magyar sörpiacon a négy nagy főzde - a Borsodi, a Soproni (Heineken), a Dreher és a Pécsi Sörfőzde - kötbéres, kizárólagosságra építő szerződéseit. El is marasztalta a cégeket, hogy kiszorítják a kisebb piaci szereplőket. Az érintett cégek vállalták is, hogy leszámolnak ezzel a gyakorlattal.