Az osztrák parlament nagy többséggel megszavazta a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát az állítólagos rákkeltő hatása miatt vitatott glifozát hatóanyag használatának betiltásáról a gyomirtó szerekben, miközben a konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán arról beszéltek, hogy mindez "a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák".

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria külön utas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.

QP | Quality Placement

Mérföldkő

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet ugyanakkor "történelmi mérföldkőnek" nevezte az osztrák parlament döntését. A hírügynökségek megjegyzik azt is, hogy az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel a bizottság három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben.

A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd. A glifozátot a német Bayer leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.

Amerikai perdömping, uniós hosszabbítás

Tavaly nyáron már tudni lehetett, hogy beindultak a Monsanto-perek az Egyesült Államokban és egy több száz fős csoportos kereset is az esküdtszék elé kerül. A tengerentúlon ugyanis több ezren fordultak az igazságszolgáltatáshoz a Monsanto cég leghíresebb terméke, a Roundup, és annak hatóanyaga, a glifozát miatt. A panaszosok ügyvédjei szerint összesen mintegy négyezren lehetnek azok, akik daganatos betegségük kialakulásáért a hírhedt gyomirtót okolják.

A múlt év júliusában elkezdődtek a meghallgatások az első egyéni perben a Monsanto ellen, később pedig egy szövetségi bíró engedélyezte, hogy egy több száz panaszossal indult csoportos kereset is esküdtszék elé kerüljön.

Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre megújította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét. Európában ugyanakkor - Emmanuel Macron államfő ígérete nyomán elsőként Franciaországban - hamarosan a gyakorlatban is mutatkozhat némi változás, és persze másutt is indulhatnak perek, és más államok is dönthetnek lakossági nyomásra a részleges vagy teljes betiltás mellett.

Párizson kívül az olaszok, görögök, horvátok, luxemburgiak, máltaiak, Ciprus, Ausztria és Belgium szavaztak nemmel a glifozátra tavaly novemberben. A magyar kormány viszont az engedély meghosszabbítását szorgalmazta, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Egyedül Portugália tartózkodott.

"Folyékony kapa"

A glifozát színtelen, kristályos, vízben jól oldódó szerves vegyület régóta ismert totális gyomirtó hatóanyag. Széles körben használják a mezőgazdaságban világszerte az egy-, és kétszikű, egyéves vagy évelő gyomok ellen egyaránt. A szer használatának terjedését elősegítette, hogy az eredeti gyártó cég leginkább a glifozát-toleranciát fejlesztette GMO növényei előállítása során. Ennek lényege, hogy a kultúrnövény (például szója, kukorica) a génmódosítás következtében érzéketlen lesz a glifozátkezelésre, ami lehetővé teszi a szelektív növényvédelmet. A gyom a "folyékony kapának" is nevezett glifozát hatóanyagú gyomirtó miatt elpusztul, a kultúrnövény viszont megmarad.

A GMO-k terjedésével az elmúlt években főleg a génmódosított glifozátrezisztens kukorica alkalmazása miatt nőtt meg a glifozát-felhasználás. Az Egyesült Államokban például már a 2000-es évek elejére a legtöbbet használt peszticiddé (növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagok, például gyomirtók, rovarölők gyűjtőneve) vált.

A parlagfű ellen

Jelenleg Magyarországon is a legnagyobb mértékben használt növényvédőszer-hatóanyag, éves szinten hozzávetőleg 1400 tonna fogy belőle. Ugyanakkor a magyarországi hagyományos, azaz GMO-mentes mezőgazdaságban csak korlátozottan alkalmazzák: többnyire akkor, amikor a kultúrnövénnyel való érintkezése elkerülhető.

Így elsősorban a tarlók és nem mezőgazdasági területek gyommentesítésére, erdészetek, illetve gyümölcsösök gyomirtására használják, továbbá nagy szerepe van a parlagfű elleni küzdelemben is. Szántóföldön engedélyezett ugyanakkor a betakarítás előtti permetezés - kukorica, napraforgó, repce, szója, búza, árpa kultúrákban -, állományszárítás (deszikkálás), illetve a betakarítás előtti gyomirtás céljából.

Érvek és ellenérvek

A glifozát EU-ban történő engedélyezése, azaz 2001 óta több olyan tudományos kutatás is napvilágot látott, mely a hatóanyag egészségkárosító hatására utal. A legnagyobb port talán mégis az kavarta, amikor az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) fennhatósága alá tartozó, francia székhelyű Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2015-ben a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a gyomirtó hatóanyagot. Az IARC szerint a kockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Ugyanakkor jelezték azt is, hogy az otthoni kertészkedésnél a glifozát nem jelent kockázatot.

Bár egyes német hivatalos kockázatelemzések szerint fenti vizsgálati eredmény nem volt megalapozott és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint veszélytelen a szer, a német tartományok fogyasztóvédelmi miniszterei jelezték, hogy Németországban megtiltanák a glifozát tartalmú növényvédő szerek használatát. Ennek ellenére az ötéves meghosszabbításról legutóbb Németország is igennel szavazott. Franciaország ugyanakkor nemmel, annak ellenére, hogy francia gazdák lezárták Párizsban a Champs-Elysées sugárutat, hogy kifejezzék tiltakozásukat a glifozát hatónyagú gyomirtók tervezett betiltása ellen, amelyre Emmanuel Macron államfő még a választási kampányban tett ígéretet.

A növényvédő szerek vagy hatóanyagok visszavonása azonban nem előre eldöntött menetrend szerint zajlik, ahogyan az engedélyezés is bonyolult eljárás, amely a felhasználásukkal együtt szigorú kontroll mellett folyik. A növényvédő szerek gyártóira viszont egyre nagyobb nyomás és felelősség nehezedik, hogy a fejlesztéseik megfeleljenek az egyre szigorodó elvárásoknak. Az EU-ban engedéllyel rendelkező szereket időről időre felülvizsgálják és ha az újak között van jobb szer, azt engedélyezik a régi helyett. Amennyiben nincs jobb, előfordulhat, hogy továbbra is engedélyezik, de szigorítják a felhasználást, ahogyan most a glifozát esetében is történt.

Változtatni kell!

Összességében kijelenthető, hogy előbb utóbb más szerekkel kell megoldani a gyomirtást, a glifozát tartalmú termékek azonnali kivonása a piacról azonban megnehezítette és meg is drágította volna ezt a tevékenységet, köztük a parlagfű elleni védekezést. Magyarországon a továbbiakban a glifozátot tartalmazó készítmények nemzeti szinten további felülvizsgálatokon esnek majd át. Amennyiben pedig indokolt lesz, a felülvizsgálatok eredményeként tagországi szinten további kockázatcsökkentő intézkedéseket lehet majd hozni.