A most kiadott IMD rangsort a világ egyik leghíresebb üzleti iskolájának versenyképességi központja publikálja 1989 óta, amelyben 258 indikátor alapján 63 ország relatív rangsorát teszik közzé. Az IMD azt elemzi és rangsorolja, hogy a vizsgált országok képesek-e a vállalkozásoknak olyan környezetet teremteni és fenntartani, amely erősíti a versenyképességüket.

A régióban már jobban állunk

QP | Quality Placement

A svájci IMD Versenyképességi évkönyv 2018-as rangsora szerint Magyarország a 47. helyre lépett előre az összesített adatok alapján a tavalyi 52. helyről, de még nem sikerült elérni a 2016-os  46. helyet. Ezzel mondjunk azt is sikerült elérni, hogy idén már nem Magyarország áll az utolsó helyen a régiós csoportban (és a visegrádi országok között sem).

A javulás a kelet-európai országok többségére igaz: Litvánia egy hellyel a 32, helyre lépett előre, Lengyelország négy helyet javított és idén a 34., Szlovénia hat helyet feljebb ugorva a 43., Bulgária egy helyet javítva a 48. és Románia szintén egy hellyel feljebb lépve a 49. helyen áll.

A fentiekkel szemben a régióban a csehek egy hellyel lejjebb csúszva idén a 29. helyen állnak, de ezzel még mindig ők vezetik a régiós listát. Észtország szintén rontott egy helyet, így idén a 31. helyen állnak. A legnagyobbat, négy helyet, a Szlovákok estek a ranglistán, így idén ők kullognak a régiós országok között leghátul  és az összesített rangsorban az 55. helyre kerültek.

Az ICEG European Center - amely az IMD partnereként működött közre az elemzések elvégzésében - azonban felhívja a figyelmet, hogy a versenyképességi javulás fenntarthatósága az elemzett országok esetében kérdéses, miután a régió országaira - köztük a visegrádi négyekre - jellemző az elegendő számú és megfelelően képzett magasabb minőségű emberi tőke (illetve néhol a képzetlen, betanított munkások) hiányának egyre erőteljesebb negatív következményekkel járó problémája. Az ICEG szerint ugyanis a digitalizáció (automatizálás, robotika), az új ipari forradalom vélhetően nagyobb mértékben kezdi ki a termelés munkahelyteremtő jellegét.

Csak csalóka délibáb a magyar javulás?

Ami Magyarországot illeti, a most elért hely az ICEG szerint az, ahol hazánk 2014 óta nagyjából mindig is volt. Azt viszont, hogy a tavalyról idénre elért 5 helyes javulás valós és fenntartható fordulatot jelez-e, vagy inkább csak egy csalóka délibáb még nem mondható meg. Az elemzők szerint ugyanis a magyar versenyképességet egy sor bizonytalanság övezi.

Az IMD az országról szóló összefoglalójában öt "kihívást", vagy inkább bizonytalansági tényezőt emel ki:

  • az autokratikus és antidemokratikus kormányzás miatti bizonytalanságokat,
  • az új kormány strukturális reformterveivel kapcsolatos bizonytalanságok,
  • az adminisztratív terhek az EU-átlag felett vannak,
  • az uniós forrásoktól való jelentős függés,
  • árnyékgazdaság.

A Pénzügyminisztérium mindenesetre örül

Az öt helyes előrelépésünket Varga Mihály pénzügyminiszter mindenesetre nagy méltatással fogadta. A tárca által kiadott közleményben megállapítja, hogy az IMD felmérése által vizsgált területek többségében javult Magyarország versenyképessége, amit szerinte jól tükrözi a közelmúlt gazdaságpolitikai intézkedéseit is. A tárcavezető úgy látja, hogy a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően 9 helyezéssel léptünk előre az adópolitika versenyképességében. A szigorú költségvetési politikának köszönhetően 7 helyezést javítottunk a közpénzügyek területén, a gyors gazdasági növekedés nyomán a belgazdaságban 20 helyet léptünk előre, a termelékenység és hatékonyság alfaktorban pedig 12 helyezéssel értünk el jobb eredményt, ami a tárcavezető szerint arra utal, hogy a gazdasági szereplők elindultak a termelékenységnövelés útján, ami a nemzetközi versenyképességük javulásának alapfeltétele.

Erősödő gazdaság ellenére visszacsúszás a rangsorban

Az IMD elemzéséből ugyanakkor kiderül, hogy a magyar gazdasági összteljesítmény 36-ról a 39. helyre süllyedt vissza tavalyhoz képest, mindezt úgy, hogy erőre kapott a hazai gazdaság (ez az a 20 helyes előrelépés, amit Varga említett, ahol az 57-dikről a 37. helyre ugrott előre hazánk), köszönhetően

  • a GDP-arányos kereskedelem magas rátájának (7. hely),
  • az áruexport növekedésének (7. hely),
  • és a bruttó állóeszköz felhalmozás fellendülésének (4. hely).

A romlás mögött az ICEG szerint olyan tényezők állnak, mint

  • a kedvező foglalkoztatási adatok látszólagossága és fenntarthatatlansága (egyebek mellett például közmunkások magas száma, fokozódó agyelszívás, valamint a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása, illetve az aggasztó munkaerőhiány),
  • a régióhoz adataihoz képest is vérszegény nemzetközi befektetési pozíciók mind a kifelé áramló (63), mind a befelé áramló (62. hely) befektetések tekintetében.

Egyre égetőbb a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése

A kormányzati hatékonyság alindexében a tavalyi 54. helyről a 48. helyre lépett előre Magyarország. Ezt a fegyelmezett költségvetési politikának (51-ről 44. helyre) , az üzletvitel és a befektetések szempontjából kedvezőbbnek ítélt adókörnyezet (58. helyről 49-re) tett lehetővé. Utóbbival kapcsolatban az ICEG kiemeli, hogy a vállalati nyereségadó szempontjából hazánk a 63 ország közül élenjárónak számít.

Mindezzel együtt viszont sürgős előrelépésekre volna szükség olyan területeken, mint a szociális kohézió erősítése (52.), a protekcionizmus mérséklése (53.), a társadalom elöregedésének (62) lassítása, valamint a fogyasztási adók csökkenthetősége (62). Az elemzés példaként kiemeli, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával élők száma Magyarországon meghaladja az EU átlagot, illetve a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése egyre égetőbbé válik (például a leggazdagabb 10 százalék nettó jövedelme átlagosan tízszerese a legalsó 10 százalék nettó jövedelmének).

Jó hír is van

Üzleti hatékonyság viszont javulófélben van, itt Magyarország a 60. helyről az 58. helyre lépett előre. Ez leginkább:

  • a termelékenység és hatékonyság érzékelhető emelkedésének (57-ről a 45. helyre),
  • a finanszírozás kissé kedvezőbb megítélésének (54-ről 52. helyre)

köszönhető.

Ahhoz, hogy a pozitív trend folytatólagos lehessen, olyan intézkedésekre lehet szükség, amelyek mérsékelni képesek a globalizációval szembeni negatív attitűdöt (63), előlendítik a képzett munkaerő kínálatát (63), növelik a flexibilitást és az alkalmazkodóképességet (62) a vállalati szférában ahhoz, hogy az agyelszívás (61) tompítható, a kis- és középvállalkozások tevékenysége (61) pedig ösztönözhető legyen.

Az infrastruktúrát vizsgáló alindexben Magyarország két pozíciót javított, miután az előző évi 49. helyről a 39. helyre lépett elő. Azonban csak alig észrevehető javulások mutatkoznak olyan területeken, amelyek a digitális gazdaság és a zajló negyedik ipari forradalom hajnalán kulcsfontosságú sikertényezőknek számítanak. A digitális és technológiai készségek szintje továbbra is nagyon alacsony (60), az 56. helyen tanyázunk a digitális eszközök és technológiák használata terén, továbbá a nyelvtudás és nyelvi készségek állapota is rendkívül szegényes (59). Mindez hátráltatja az együttműködés kultúrájának kialakulását (például a technológiai együttműködések terén az 54. helyen állunk).

A tágabb környezetnek tudható be a javulás

Mindent egybevéve az elemzés megállapítja: a magyar gazdasági kormányzás megerősíteni látszik Magyarország nemzetközi versenyképességét, a javulás azonban inkább csak a gazdasági értelemben békésebbnek és ígéretesebbnek tűnő európai kontextus miatt válhatott reális perspektívává, hiszen a 2017-es év volt 2011 óta a legjobb a világgazdaság, így az Európai Unió gazdaságai számára is: az előrejelzéseket inkább csak felfelé korrigálták köszönhetően a szokatlanul kedvező növekedési feltételeknek.

Következésképp, strukturális változtatások hiányában hazánk sérülékenysége és külső (EU) forrásoktól való krónikus függősége a jövőben is folytatódni fog. Ezért az elemzés szerint a gazdasági kormányzásnak érdemes volna meghaladni az ad hoc és átmeneti megoldásokat eredményező kormányzati szemléletet a jó kormányzás előlendítése és a demokratikus uniós értékek szentségének helyreállítása jegyében.

Az USA visszaszerezte a vezető helyét

Az öt legversenyképesebb gazdaság idén csak sorrendjében tér el a megszokottól. Az Egyesült Államok (1) visszaszerezte első helyét, őt Hongkong (2), Szingapúr (3), Hollandia (4) és Svájc (5) követi. Nyugat-Európában csak alig pár ország tudott idén  javítani a versenyképességén. Írország (12) és Luxemburg (11) kiesett a top 10-ből, előbbi hat, utóbbi három helyet rontott tavalyi eredményén. Németország (15), Finnország (16), az Egyesült Királyság (20), Izland (24), Belgium (26), Spanyolország (36) és Ciprus (41) is mind egy-egy hellyel került lejjebb a rangsorban.

Képünk forrása: Shutterstock