A beszámoló szerint a német kormány szakértőinek becslése alapján a spanyol bankrendszer egy 50-90 milliárd euró nagyságú tőkeinjekcióra szorul, ennyit pedig a spanyol állam nem tud előteremteni. Berlin ezért azt szorgalmazza a madridi vezetésnél, hogy minél előbb igényeljen támogatást az EFSF-ből.

A Merkel-kormány attól tart, hogy Görögország esetleges kilépése az euróövezetből tovább mélyítheti a válságot az övezet déli tagállamaiban, és úgy véli, ennek kockázatát csökkentené, ha Madrid nem saját erőből, hanem a 440 milliárd eurót megmozgatni képes EFSF segítségével próbálkozik a bankrendszer konszolidálásával. A spanyol kormány nem kíván eleget tenni a német kérésnek, és úgy véli, egyelőre nincs is lépéskényszer, mert még nem ért véget a hitelintézetek átvilágítása - írta a Der Spiegel.

A madridi kormány azt tartaná megfelelőnek, ha a bajba került bankok közvetlenül, az állam közbeiktatása nélkül jutnának külső támogatáshoz. Erre a megoldásra azonban egyelőre nincsen kidolgozott módszer, a jelenlegi szabályozás szerint az EFSF és valamennyi egyéb euróövezeti támogatási mechanizmus kizárólag kormányoknak nyújthat segítséget.

Mariano Rajoy kormánya mindenekelőtt azért nem kíván támogatást kérni, mert attól tart, hogy a lépést a piac az államháztartás, nem pedig a bankrendszer válságaként értékelné, és ennek következtében elpárologna a spanyol állampapírok iránti piaci bizalom.

Ugyanakkor a spanyol állampapírok hozama már a héten elérte azt a szintet, amelynél Írország és Portugália a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank segítségét kérte 2010-ben, illetve 2011-ben. A spanyol kötvények hozama a héten 6,7 százalékra emelkedett. Szakértők szerint a 6 százalékot meghaladó hozamok mellett kerül veszélybe a piaci finanszírozás fenntarthatósága.

QP | Quality Placement