Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Ugyanakkor többségük nem számít a forint lebegtetési sávjának eltolására 2004 előtt, és a piaci előrejelzők most némileg több jegybanki kamatcsökkentés várnak, mint egy hónappal ezelőtt. A fő makrogazdasági célszámok közül a felmérés szerint idén egyedül az inflációs cél teljesülhet, jövőre pedig szerintük még az is csak majdnem. Mindez jelentősen rosszabb képet mutat, mint egy évvel ezelőtt gondolták a szakértők. A decemberi felmérés legszembeötlőbb változása, hogy a közelmúlt árfolyamemelkedései után az elemzők jelentősen emelték előrejelzéseiket a forint árfolyamára, a gyengébb szinteket követelő hangok felerősödése ellenére. Ezév végére az elemzői konszenzus a jelenlegi szinthez közeli, 236,05 forintos árfolyamot vetít előre az euro ellen, 2,17 forinttal erősebbet, mint azt egy hónapja várták. A konszenzus január végére 235,73 forint, 1,94 forinttal erősebb a korábbi várakozásnál, a jövő év végére szóló előrejelzés pedig 2,63 forinttal erősebb, 235,58 forint/euró. Három londoni elemző a jövő év végi árfolyamra egyenesen a lebegtetési sáv szélén, a 234.69-es szinten felül eső árfolyamot jósolt, ami jelzi, hogy a jelenlegi lebegtetési sáv szerintük akkor már nem létezik majd. A 18 válaszadó között szinte egyöntetű a vélemény, hogy idén az MNB már nem nyúl újra kamataihoz, egyedül a GKI vár 100 bázispontos további csökkentést a 8,5 százalékos alapkamatban még 2002-ben, mégpedig az év utolsó napjára. A jövő év első hónapjaira azonban valamennyi elemző kamatlefaragást vár, és 15 közül 10 szerint erre már januárban sor kerül: hatan 50, négyen pedig 100 bázispontos vágásra számítanak. A konszenzus szerint nem lesz gátszakadásszerű kamatcsökkentés jövőre, bár összességében fél százalékponttal több vágást vár a piac 2003 végéig, mint egy hónapja. Ez a jövő év végén 7,25 százalékos jegybanki alapkamatot jelentene. A valamivel nagyobb lazitás az előrejelzések szerint nem eredményez magasabb inflációt, bár a konszenzus vélemény szerint az infláció jövő év decemberében valamivel meghaladja a 4,5 százalékos jegybanki célt. A konszenzus előrejelzés 13 bázisponttal csökkent a novemberi szintről, 4,83-ra, de belül maradt a június óta minden egyes hónapban megtartott szűk, 4,8-5,0 százalékos sávon. A közeljövőnél maradva, az átlagelőrejelzés szerint az infláció a novemberi 4,8-százalékról decemberben 5,1-re nő, majd januárban az eddig figyelembe vett áremelkedésekkel együtt is csökken, 4,9 százalékra. A többi januárban publikálandó fő adat azonban nem lesz ilyen szép. Az államháztartás 2002-es EU-sztenderd (ESA 95) hiánya a konszenzus szerint 1519 milliárd forint lesz, a GDP 9 százaléka. A folyó fizetési mérleg hiánya pedig novemberben 288 millió euróval nő, 2,99 milliárd euróra, vagyis gyakorlatilag eléri a 2003-as költségvetési törvényben az egész évre prognosztizált szintet. A GDP-növekedéssel kapcsolatban azonban az elemzők ebben a hónapban még a korábbiaknál is pesszimistábbá váltak, és a jövő évre már csak 3,74 százalékot várnak, azaz a múlt hónapban előrejelzettnél 22 bázisponttal kevesebbet. A hamarosan véget érő évre a konszenzus változatlanul 3,28 százalék, a kormányzat eredeti 4 százalék feletti várakozásánál jóval alacsonyabb. Az egyetlen vigaszt az infláció nyújthatja. A decemberre előrejelzett szint (5,06 százalék) belül van az MNB 3,5-5,5 százalékos célsávján, és ezzel az MNB az inflációcélzó rendszer tavaly nyári bevezetése óta másodszor is eltalálná az év végi célt.