Számos háztartásban dörzsölhetik a kezüket a devizaadósságban fürdő ingatlan- és autótulajdonosok, ugyanis a 260-270 forintnál fölvett devizahiteleik törlesztőrészletei hónapról hónapra csökkennek, ahogy az euró áttörte előbb a 240, majd megközelítette a 230 forintos szintet. Ha a háztartásokra igaz ez az állítás, akkor elvileg az államnak is jól jön az erős forint - gondolhatnánk, de nem ez a helyzet. A magyar államadósság 27,2 százaléka devizaalapú, május végén 4380 milliárd forint értékben tartotta nyilván az Államadósság Kezelő Központ Zrt. A januári nyitóállományhoz mérve a devizaadóság mértéke 93 milliárd forinttal csökkent, annak ellenére, hogy nagyobb mértékű kötvénykibocsátást és hitelfelvételt hajtottak végre ebben az időszakban. Ám ez a javulás virtuális, ettől az államháztartás pozíciója jottányit sem javul, csak a könyvekben festenek szebben a számok. Ráadásul a helyzet még rosszabb, ugyanis míg a devizaadósság átértékelődéséből csak virtuális nyeresége keletkezik a költségvetésnek, a jegybanki devizatartalék leértékelődéséből valódi kiadása származik. Ugyanis a jegybank devizatartalékát - amely június végén elérte a 17,3 milliárd eurót - szintén forintban könyvelik, így ha decemberig fennmarad az erős forint, akkor a jegybanknak átértékelődési vesztesége keletkezik (nem mellékesen az MNB az erős árfolyamnak is betudhatóan lejjebb tudja szorítani az inflációt, ezzel újabb lépést téve elsődleges célja, az árstabilitás megteremtése felé). A jegybanktörvény szerint az átértékelődési veszteséget a kincstár a következő évben megtéríti, vagyis az állam csakis bukhat a forinterősödésen. A költségvetés tervezésekor 253 forintos euróárfolyammal számoltak éves átlagban, az év első felében az euró átlagos árfolyama 253,6 forint volt, vagyis eddig telitalálat a költségvetési terv. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy év végére az éves átlagos árfolyam 240 forintig is eshet, amennyiben hónapokig fennmarad a jelenlegi, 230 körüli árfolyam. A forint erősödése még az uniós támogatásoknál is gondot okozhat, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy az egy évre eső négymilliárd eurós uniós támogatást 260 vagy 230 forintos árfolyamon hívja le az ország. Míg az előbbi árfolyamon átváltott támogatásból 1040 milliárd forintnyi pályázat írható ki, addig 230 forintnál már csak 920 milliárd forintnyi pályázati forrás adódik. Információink szerint az idei uniós támogatások "nagy részét" az idén lehívta az ország, viszonylag gyenge forint mellett, így a forinterősödésből nem származik "vesztesége" az országnak, ugyanakkor ha megmarad az erős forint, akkor a következő években a pályázati források némi szűkülésére lehet számítani.