Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A termelés az év első hét hónapjában 9 százalékkal nagyobb volt, mint 2009 azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index júliusban 1,1 százalékkal csökkent.


Az ipar 2010. júliusi termelésének és exportértékesítésének a júniusinál kedvezőtlenebb alakulásában elsősorban az előző hónaphoz képest mérsékeltebb kereslet és a munkanaphatás érvényesül - közölte a KSH. Tavaly júliusban ugyanis a termelésben még 19,4, az exportban 19,5 százalékos volumencsökkenést mértek.

Az ipari termelés motorja - a kisebb növekedés ellenére - változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. A hazai eladások meghaladták a 2009. év szintjét, de ez elsősorban a bázishatás következménye - állapítja meg a KSH.


Az ipari export 2010 első hét hónapjában 15,7, júliusban 11,2 százalékkal emelkedett 2009 azonos időszakához viszonyítva.

Az ipari termelés 2010 első hét hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt az előző év azonos időszakához képest.  A legnagyobb mértékű volumenbővülés, 17,6 százalék Észak-Magyarországon volt a statisztikai adatok szerint.



Júliusban az előző időszakokhoz képest alacsonyabb dinamikájú exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint egynegyedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 9,3 százalékkal emelkedett. A másik hasonló súlyú alág, a járműgyártás kivitele 7,2 százalékkal bővült.


Az ipar január-júliusi belföldi értékesítése 4 százalékkal csökkent, míg a júliusi 2,9 százalékkal nőtt 2009 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hét hónapjában 4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ami elsősorban azzal függ össze a KSH elemzése szerint, hogy az exportra termelő vállalkozások hazai beszállítóinak termelésnövekedése nem tudta kompenzálni a lakossági kereslet visszaesését.

Júliusban viszont 2,9 százalékkal emelkedett a feldolgozóipar belföldi értékesítése, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2010 júliusában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 9,5 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar 13 alága közül 9-ben volumenbővülés volt idén júliusban, a növekedés üteme a két legnagyobb súlyú alág termelésében lassult.

A feldolgozóipari termelés közel egyötödét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nem érte el az előző havi kiugró, 35,7 százalékos teljesítményt, volumene júliusban 15,5 százalékkal emelkedett. 
 

A hasonló súlyú járműgyártás 7,5 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál: a bővülés kizárólag a külpiaci eladásoknak volt köszönhető. 

A harmadik legnagyobb alág, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,2 százalékkal mérséklődött. Viszont az előző havinál is nagyobb mértékben, 32,6 százalékkal nőtt a kisebb súlyú gyógyszergyártás volumene, nagyrészt az exportértékesítés kedvező alakulásának következtében.

Az előző hónapokhoz hasonlóan átlagon felüli volumennövekedés volt a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában, itt 21 százalékos bővülést mért a KSH. Ennek oka a gazdasági válság utáni nyersanyag iránti keresletbővülés.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 2010 júliusában 29,5 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Az új exportrendelések 33, az új belföldi rendelések 9,1 százalékkal nőttek; az új rendelések bővülése azonban nem volt elegendő a válság miatt lecsökkent rendelésállomány feltöltésére, így a július végi összes rendelésállomány gyakorlatilag elérte az egy évvel korábbit.