A Financial Times blogrovatában (Beyondbrics) Kester Eddy budapesti tudósító szerint a független közgazdászok régen voltak ennyire bizonytalanok, mint most, azt találgatva, kit jelöl Orbán Viktor az MNB-elnöki tisztségre.

Simor András jelenlegi MNB-elnök a Fidesz 2010-es földcsuszamlásszerű választási győzelme óta harcol olyan kezdeményezések ellen, amelyek széles körű megítélés szerint a jegybank függetlenségének aláásását célozzák, és lemondatási kísérletek miatt erőteljes nyomás nehezedett rá. Emellett a jegybank elsődleges célját, az infláció lehorgonyzását is tartani próbálta egy relatíve magas alapkamattal.

Szálka a szemükben

Ez azonban irritálta Orbán Viktor miniszterelnököt és Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, akik a gazdasági növekedés ösztönzésére és a hitelezés élénkítésére alacsonyabb alapkamat mellett érveltek - vélekedik a szerző, aki ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy igazából az utóbbi csatát Orbán már megnyerte azzal, hogy a monetáris tanácsot a saját jelöltjeivel bővítette ki, akik így az utóbbi időben rendre Simor véleményével szemben szavaznak.

A kezdeti aggodalmakat a pénzügyi körökben az keltett az FT újságírója szerint, hogy az új jegybankelnök maga Matolcsy, a Fidesz álatal alkalmazott "fejetlen unorthodox gazdaságpolitika atyja" lehet, ami a túlzottan laza monetáris politika miatt vethet fel aggályokat, vagy - ami még rosszabb a szerző szerint - a lazább fiskális politikát a jegybanki tartalékokból fedeznék.

Nem a személy a lényeg

Az FT által megszólaltatott elemző, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti közgazdásza azonban úgy látja, hogy a piac most már meglehetősen tisztában van azzal, hogy Simor András utódja politikai kinevezéssel kerül a tisztségbe, és nem is annyira a személy a lényeges, hanem az, hogy milyen irányba mozdul el a monetáris politika és milyen messzire megy.

Az egyik irány - mutat rá Török - megkönnyítheti az állam dolgát. A "jól együttműködő jegybankra" utalva példaként említi, ha például nemcsak kamatcsökkentéssel, hanem esetleg az államadósság újrafinanszírozásának olcsóbbá tételével, vagy olyan intézkedésekkel, amelyekkel nagyobb mennyiségben vásárol államadósságot - például, ha a piac nem akar magyar államkötvényt venni, akkor a bank belép a piacra és vásárol. Ez ugyan sértheti az uniós szabályozásokat, de vannak olyan lehetséges utak - például az állami tulajdonú bankok -, amelyeket szintén használhatnak - jegyezte meg a szakember.

A cikk szerzője szerint az igazi probléma az, hogy a piacokat nem is egyik vagy másik konkrét intézkedés aggasztja, hiszen néhány magyarországi intézkedést a nyugati országokban is alkalmaztak, hanem "az Orbán-kormánynak a hatalomra kerülése óta tapasztalt stílusa, lépéseinek kiterjedtsége és általános piacellenes hozzáállása".

Jóval 300 forint fölé mehet az euró

Török az FT-nek megjegyzi: a kormány nem ért el különösebben jó eredményeket, de a 2014-es választási évben minden bizonnyal tenni fog valami gazdaságösztönző lépést.

Török szerint a piac mostanában ideges az MNB élén esedékes váltás miatt, és a forint márciusig jóval a 300 forint/eurós árfolyam fölé is gyengülhet, majd "remélhetőleg" korrigál.