Már nem tudom pontosan ki, de vélhetően egy szülőtárs áradozott  hosszan a frissen beszerzett szeletelőgépről. Hajszálvékonyra vághatók ezzel sonkaszeletek, a bacon és a párizsi is seperc alatt - mindemellett nem is volt nagyon drága.

Hittem neki, hiszen sok érv szólt egy ilyen konyhai eszköz mellett. Ezek közül egy emelkedett ki: nem kell a hentesnél várni perceken át, amíg kimérik, levágják a szeleteket. Ekkoriban pedig a gyerekek reggelire és uzsonnára is mindig felvágottat kaptak. Ehhez párosult egy takarékossági szempont is: naponta parizerárban vettük a csomagolóanyagot is, ami a gyors megtérülést ígérte.

Kapcsolódó

Adta magát, hogy ez legyen az egyik karácsonyi ajándék. A viszonylag méretes, de szépen csillogó elektromos szeletelő első körben nagy sikert aratott: egy egész rúd párizsit szeltünk fel vele diadalmasan, nem mellesleg hajszálvékonyan.

A kezdeti örömöt gyorsan felváltotta az elégedetlenség, mert már a második használat közben felszínre jöttek a hiányosságok és a hibák. Elsőnek az, hogy mivel a bekapcsoló gomb hajlamos volt a beragadásra, a körpenge megállíthatatlanul pörgött akkor is, ha már nem akartuk. Persze egy kis odafigyeléssel elkerülhető, hogy a gyerek le- vagy elvágja az ujját. De nem ez volt az egyetlen baj.

A körpengére ragadó húscafatok és a szerkezet kialakítása miatt nehézkes volt a mosogatás - lusták persze, szagolhatták, nézhették a büdös és gusztustalan, nyesedéket. A vágótárcsát a tisztításhoz le kellett tehát szerelni, azonban ez egyáltalán nem volt egyszerű. Speciális kulcsra volt szükség a művelethez, amelyhez ráadásul a vártnál nagyobb testi erőre is szükség volt.

De ezek a nehézségek eltörpültek az igazán komoly problémához képest: méretei miatt kifejezetten nehézkes volt a tárolása. Bár a gyakori, szinte mindennapi használat miatt adta volna magát, hogy a konyhapulton maradjon, de a mosogató melletti szűk hely miatt erre nem volt lehetőség. A már említett beragadó vágógomb és az éles kőrperge miatt a konyhaasztalon sem maradhatott.

A következő ötlet a felső tároló polc volt, azonban innen macerás lett volna állandóan fel- és letenni. Így aztán egy hét után a kamrába vándorolt az univerzális szeletelő. Ahogyan az pedig a karácsonyi limlomokkal lenni szokott ott is maradt, egészen addig míg sorstársaihoz - például a cikksorozat előző részében említett kenyérsütőhöz - hasonlóan ki nem dobtuk.

Ezzel viszont kikerültünk egy újabb csapdát: a körpenge élezését. A felsoroltak miatt érdemes kétszer is átgondolni egy szeletelőgép otthoni beszerzését és meghagyni a hentesüzletek berendezésének. Ha pedig már átment a hídon, vagy egy rokon átlökte rajta, akkor ebben a cikkben megtalálja a tudnivalókat arról, az üzletek hogyan veszik vissza a kramancokat.

A címlapkép illusztráció, forrása: Shutterstock.