Amint arról a Napi Gazdaság beszámolt, Horvátország és Magyarország több energetikai tárgyú projektben is együttműködhet, így a Krk-szigetén építendő LNG-terminálban (liqified natural gas, folyékony földgáz), valamint szélerőművek telepítésében és lízingelésében is lát fantáziát Magyarország. Érdeklődésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) azt a tájékoztatást kaptuk, hogy amennyiben mindkét ország számára kedvező konstrukciót sikerül kialakítani, úgy valós együttműködés jöhet létre a felek között, melyben hazai részről az MVM Zrt. lehet a partner. A tárgyalások jelenleg csak a kezdeti szakaszban tartanak, így konkrét együttműködésekről még korai lenne nyilatkozni, a pontos részleteket a felek a fentieknek megfelelően még nem dolgozták ki.

A tárca közlése szerint "az LNG-terminál esetében Magyarország számára 2015 - a hosszú távú szerződés lejárta - a céldátum. A kormány ugyanis szeretné megteremteni annak lehetőségét, hogy a horvát LNG és a szlovák-magyar gázvezeték segítségével a megállapodás újratárgyalását a jelenleginél kedvezőbb pozícióból kezdhesse meg." A megfogalmazás megerősíti azt a több mint feltételezést, miszerint a kormány hazai kézbe venné a hosszú távú gázüzletágat, jelenleg ugyanis az E.On képviseli a magyar felet az oroszokkal való tárgyalásokon.

Az atomenergia területén is együttműködhetünk

A szélerőművekhez kapcsolódó célkitűzés, hogy Magyarország elérje az Európai Unió felé vállalt megújuló részarányt, így e projekteket még 2020 előtt hasznos lenne megvalósítani - fogalmazott a tárca.

Az új horvát kormány felállása után létrejött miniszterelnöki találkozóval megkezdődött együttműködés jelenleg az előkészítő szakaszban tart. A lehetséges projektek mindkét ország számára stratégiai jelentőségűek, ezért a közös tervek kialakítása alapos egyeztetéseket igényel. Maga Horvátország is, Magyarország számára stratégiai partner lehet az energetikában. Jelenleg az LNG által kínált lehetőségek vizsgálata zajlik, de további együttműködésről lehet szó az atomenergia és a megújuló energia területén is - tudtuk meg az NFM-től.

A földgázra, ezen belül is az orosz földgázra továbbra is kulcsszerep várhat Európában és Magyarországon - mondta Horváth Tibor, az E.On Földgáz Trade Zrt. igazgatóság tagja a Central European Business Centre konferenciáján. Óriási változások előtt áll a piac, egyre nagyobb szerep vár a cseppfolyós földgázra (lng) is - fogalmazott a III. Magyar Energia Csúcson. Az lng-piac forgalma az utóbbi öt évben több mint 50 százalékkal bővült, és várhatóan folytatódik a trend.

Valódi diverzifikáció

Kelet-Európa egyértelműen "oroszgáz-terület" maradhat a jövőben is, az oroszokat nem lehet és nem szabad kizárni az ellátásból; nem lehet ugrálni a keleti és nyugati piac között- mondta Horváth. És bár orosz gáz nélkül a magyar ellátás sem oldható meg, egyre növekvő konkurrenciát jelenthet a más forrásból érkező lng - tette hozzá. A hosszú távú orosz-magyar szerződést mindenképpen meg kellene hosszabbítani 2015 után is a szakember szerint, aki ugyanakkor úgy véli, meg kellene fontolni újabb, más forrásokból táplálkozó ellátási útvonalak kiépítését is, így például a közeljövőben építendő horvátországi lng-terminál felé is. A jelenleg ismert konkrét tervek közül Horváth szerint az adriai lng-terminál jelentené az egyetlen valódi, forrás szempontjából is diverzifikációt jelentő megoldást, noha a vezetékekre (Agri, Nabucco, Déli Áramlat) is szükség van szerinte.

A kelet-európai piaci fókusz máshová irányul, mint a nyugat-európai - mondta. A kormány jelenleg nem konzultál az iparral; az ármoratórium pedig egyfajta keresztfinanszírozás, amelynek révén részben az ipar fizeti a lakossági árakat; és egyfajta szabályozási bizonytalanság is tapasztalható - sorolta az aktuális hazai problémákat Horváth. Mindemellett kérdéses az is, hogy a hosszú távú megállapodásról az E.On vagy Magyarország tárgyaljon-e - utalt a gázüzletág esetleges tulajdonosváltásával kapcsolatos hírekre, hozzátéve, hogy zajlanak a hosszú távú szerződések 2015 utáni meghosszabbításáról szóló egyeztetések.