Az Európai Központi Bank (ECB) örvendetesnek tartja, hogy a magyar hatóságok részben figyelembe vették a magyar jegybanktörvény módosításával kapcsolatban megfogalmazott korábbi véleményét, ám az új, már a jövő heti parlamenti végszavazásra váró törvénytervezet sem old meg minden, az MNB függetlenségével kapcsolatos fontos aggályt - hozta nyilvánosságra véleményét ma az ECB. Emiatt az intézmény fenntartja azt az álláspontját, hogy az MNB-törvény hatályos rendelkezései - a módosított törvénytervezetben szereplő, jó irányban tett elmozdulás ellenére - nem kellően előrevivőek a központi bank függetlenségének helyreállításához.

Az ECB még 2012. május 18-án kapott felkérést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy alkosson véleményt a jegybanktörvényt módosító törvénytervezet módosított változatáról. A mostani véleményt Vítor Constancio, az ECB alelnöke jegyzi.

QP | Quality Placement

Lassítson a törvénygyár

A korábbi ECB-vélemények bírálják az MNB-törvény módosításának gyakoriságát, mivel ez hozzájárul a magyar jegybank működési alapjainak bizonytalanságához. Ilyen előzmények után, a további módosítások megelőzésére, előnyben részesíti az MNB függetlenségével kapcsolatban fennmaradt, a későbbiekben felsorolt nyitott kérdéseknek az MNB-törvény módosítására vonatkozó, jelenlegi parlamenti eljárás részeként történő rendezését - írta az ECB. Azaz a frankfurti székhelyű szervezet azt javasolja, hogy lassítson a törvénygyár, várjanak a törvényjavaslat elfogadásával, hogy az esetleges újabb módosítók is be tudjanak kerülni.

Nem kell a létszámbővítés

Az ECB kitart amellett, hogy aggályos a monetáris tanács (MT) létszámának kétfős növelési lehetősége, valamint a harmadik alelnök kinevezése. Különösen problémás, hogy e lépések az MNB-vel való konzultáció és szükségleteinek figyelembe vétele születtek, ráadásul az MNB kitartóan ellenzi az ötleteket.

Ne legyen túlerősítve az MT

Az ECB aggályokat keltőnek nevezte, hogy az MNB MT-nek mandátuma van a politika végrehajtására és az MNB napi ügyvitelére. Ez a mandátum lehetővé teszi, hogy a tanács ne csak a politika meghatározásáért legyen felelős, hanem annak végrehajtásáért és saját tevékenységének ellenőrzéséért is. Ezen aggályokat súlyosítja az a tény, hogy eltérő előírások vonatkoznak az MT ügyvezető és nem ügyvezető tagjainak foglalkoztatási és egyéb jogviszonyaira.

Emellett az ECB továbbra is aggályosnak tartja az MNB döntéshozó testületei tagjai javadalmazásának gyakori változtatását. E változtatásokra az MNB-vel való előzetes konzultáció nélkül és álláspontját figyelmen kívül hagyva került sor. Ez a folyamat felér az MNB döntéshozó testületeinek tagjaira a nemzeti hatóságok részéről történő nyomásgyakorlással. Az EKB megismételte azon álláspontját is, hogy - ha mégis - e szabályokat csak a jövőben kinevezettekre szabad alkalmazni.