A jövő évi makrogazdasági folyamatok nagy részben azon múlnak, miképp alakul a magyar export nagy felvevőpiacainak konjunkturális helyzete - vélekednek a lapunknak nyilatkozó elemzők, akik szerint az infláció és a kamatszint szempontjából fontos, hogy sikerül-e a kormány által kitűzött 4,5 százalékra leszorítani az államháztartás GDP-arányos hiányát, illetve hogy milyen döntés születik a hatósági árakról. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza szerint az utóbbi kettő alapvetően politikai kérdés, míg az első exogén adottság a magyar gazdaság számára. Az idei év 3,3 százalékos növekedése után jövőre 3,7 százalékkal bővül Magyarország bruttó hazai terméke (GDP), de ezzel párhuzamosan a folyó fizetési mérleg hiánya is 3,77 milliárd euróra dagad a 2002-re várható 3,41 milliárd euróról - legalábbis erre számítanak a Reuters által megkérdezett makroelemzők. A kormány által várt 4 százalék feletti GDP-növekedést többségük túl ambiciózusnak tartja, bár akad olyan - jellemzően külföldi szakértő által megfogalmazott - prognózis is, amely ezzel számol. Az első háromnegyed év átlagos növekedési rátája 3,2 százalékos volt, január és október között pedig összesen 2,7 milliárd euró hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. A szakértők prognózisaiból így az következik, hogy a negyedik negyedévre átlagosan 3,5 százalékos GDP-bővülést várnak, az utolsó két hónap folyó hiányát pedig több mint 700 millió euróra teszik. A fontos makrogazdasági mutatók közül javulásra számítanak az elemzők mind az államháztartási (áht) hiány, mind pedig az infláció kapcsán. A Reuters felmérése szerint a 2002-re várható, európai uniós normák szerint számított 1519 milliárd forint áht-deficit jövőre 500 milliárd forinttal mérséklődik, a decemberi infláció pedig 5 százalékról 4,8 százalékra csökken egy év alatt. E két makromutatóval kapcsolatban nem osztja a piac a gazdaságpolitikusok véleményét, ahhoz ugyanis, hogy a GDP 4,5 százalékára essen az áht hiánya, 850 milliárd forint alatti deficitre lenne szükség és a jegybank által megfogalmazott inflációs cél is legfeljebb 4,5 százalékos árindexet tart elfogadhatónak. Duronelly úgy látja, hogy bár a nominális GDP elmarad a kormány által tervezettől, a dinamikus lakossági fogyasztás és a várhatóan magas szja-bevételek miatt elsősorban a politika által befolyásolt kiadási oldalon múlik, hogy teljesül-e a deficitcél. Január és november között 956,4 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, azaz decemberre több mint 550 milliárd forint hiányt valószínűsít a piac. A hatósági áremelések elhalasztása arra utal, hogy kiélezett vita folyik a szociálpolitika és a gazdasági racionalitás képviselői között - vélekedett a Budapest Alapkezelő elemzője, aki mindemellett valószínűnek tartja, hogy mind a gáz, mind pedig az áram drágulása két számjegyű lesz 2003-ban. A szakértők szerint december 31-én 236,05 forintot kell adni egy euróért, 2003 utolsó napján pedig ennél csaknem 70 fillérrel gyengébb lesz a közös európai pénz jegyzése. Az elemzők többsége a forint árfolyamának kérdésében hitelt ad a kormány képviselőinek és úgy véli, hogy jövőre nem kerül sor az árfolyamsáv eltolására, de a külföldi elemzők körében akad olyan vélemény, amely szerint a piaci kikényszeríti a forint további erősödését lehetővé tevő lépést. Duronelly szerint az év első felében kiemelt figyelemmel kell kísérni az árfolyam alakulását, amennyiben ugyanis a magyar gazdaságba érkezett spekulatív pénzek elkezdenek kiáramlani, úgy akár 255 forintig is erősödhet az euró. A piacon többen is arra számítanak, hogy már januárban 50-100 bázisponttal csökken a jegybanki alapkamat.