Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az MNB monetáris tanácsa (MT) az április 24-i kamatdöntő ülésen meglehetősen különbözően szavazott a hétszázalékos kamat tartására. Az ülés ma publikált rövidített jegyzőkönyve szerint a kamat tartását 5 tag (Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Karvalits Ferenc, Kocziszky György, Simor András) támogatta, míg Cinkotai János a 25 bázispontos csökkentésre, Király Júlia pedig a 25 bázispontos emelésre voksolt.

Gyorsítja az Inflációt a fiskális szigor

Az MT megítélése szerint idén a magyar gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás továbbra is elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajáremelkedés idén érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet. A Széll Kálmán terv (SZKT) keretében frissen bejelentett intézkedések emelik a 2013-as inflációt, ugyanakkor szűkítik az aggregált keresletet, ami korlátozhatja a másodlagos inflációs hatások kialakulását. A tanács továbbra is fontosnak tartja azt, hogy a magyar kormány és az EU, illetve a Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen, ami a finanszírozási kockázatok csökkentése mellett kedvezően befolyásolná a gazdasági és inflációs kilátásokat, növelné a monetáris politika mozgásterét.

Érdemes sietni az EU-val

Az SZKT makrogazdasági hatásainak átfogó értékelését az inflációs előrejelzés következő fordulójában végzi el az MNB. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a jelenlegi döntési helyzetben kulcsfontosságúak a kockázati megítélésre ható tényezők. Többen kiemelték, hogy rövid távon alapvetően az EU-IMF tárgyalások eredménye változtathatja meg érdemben a külföldi befektetők megítélését Magyarországról. Ha az EU-val való egyeztetés nem hoz áttörést, akkor a pénzpiaci feszültségek gyorsan romló pályát eredményezhetnek.

Veszélyes lehet a devizakötvény halasztása

Egyes tanácstagok a kockázati megítélés értékelése kapcsán arra is figyelmeztettek, hogy a forintban denominált állampapírokból többet kell kibocsátani idén, a devizában történő kibocsátás halasztása miatt, ami idővel növelheti a finanszírozási kockázatokat. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a finanszírozás nehézségei a cds-felárak és a devizakötvény-hozamok alakulásában is érzékelhetőek voltak az elmúlt időszakban, ami azt jelzi, hogy Magyarország relatív kockázati megítélése romolhatott.

További szigorítás jöhet, ha nő a kockázati prémium vagy az infláció

Egy tanácstag (valószínűleg Király Júlia) úgy értékelte, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer helyzete továbbra is törékeny, erőltetett a forráskivonás, érzékelhető a swappiaci feszültség, a hitelezési folyamatok romlása. E helyzetben egy jelzésértékű kamatemelés elősegíthetné mind az inflációs kockázatok mérséklődését, mind a hozamgörbe hosszú végének csökkenését, mind a finanszírozási feszültségek enyhülését. Más tanácstagok a kamatszint azonnali emelését nem támogatták, ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy amennyiben a kockázati prémium emelkedése és az inflációs kockázatok növekedése folytatódik, akkor ez a jövőben monetáris politikai reakciókat tehet szükségessé. Egy tanácstag (Cinkotai János) határozottan elutasította a kamatemelés opcióját, és a kamatcsökkentés mellett érvelt, mert a kamatemelés olyan recesszióba taszítaná a gazdaságot, amely spirális hatásokon keresztül nem csökkentené, hanem még növelné is az inflációt - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből.