Az idén decemberben 5,1, egy év múlva pedig 4,3 százalékos, 12 havi fogyasztói árszínvonal-növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank - derül ki a jegybank Jelentés az infláció alakulásáról című dokumentumából. (Májusban még 5,3, illetve 3,4 százlaékot várt a jegybank.) Az MNB tehát bízik az inflációs célkitűzés teljesítésében, ám attól tart, hogy a pénzromlási ütem alakulásába a bérek növekedése még igencsak beleszólhat. A jegybank által kiadott jelentés szerint a korábban becsültnél gyorsabban nőhet a magyar gazdaság. Az MNB szerint az idén 3,8 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), jövőre viszont 4,7 százalékra gyorsulhat a GDP-bővülés üteme, szemben a korábbi prognózisban szereplő 3,6, illetve 4,6 százalékkal. A fizetési mérleg hiánya a 2002. évi 3 milliárd euróról 3,1 milliárd euróra nőhet, ám GDP-arányosan a deficit nagysága 4,4-ről 4,2 százalékra mérséklődhet. Az MNB az infláció alakulása tekintetében meglehetősen bizonytalan, mégpedig a bérek növekedése miatt. A jegybank szerint az elmúlt időszak makrogazdasági folyamatai - a közel 10 százalékkal bővülő lakossági fogyasztás, illetve a versenyszektor béreinek gyors ütemű emelkedése - az inflációs kockázatok növekedése irányába mutatnak, de a középtávú kormányprogram olyan pályát irányoz elő amely jövőre számottevően mérsékelheti az inflációs nyomást. A jelentés szerint az MNB szakértői úgy vélik, hogy 2003-ban - azaz rövid távon - jelentős az előrejelzettnél magasabb infláció kialakulásának kockázata, a kockázat fő forrása a versenyszféra magas bérdinamikája. A jegybankban az idén bruttó 13 százalék bérinflációra számítanak. Ahhoz, hogy a jövő évi, 4,3 százalékos decemberi pénzromlási ütem cél teljesüljön, 5 százalékra kell mérsékelni a bérek növekedését - derül ki a jelentésből.