A NAPI Gazdaság cikke A vállalkozásoknál Magyarországon hiányzik az előrelátó képesség és az önsegítő hajlam - véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője. Többek között ez az oka annak, hogy a magyar növekedési szint elmarad a lehetségestől. Ugyan a hatékonyság kismértékben növekedett a vállalati szektorban, ez egy MNB-tanulmány szerint csak a kevésbé fejlett vállalatok kiesésének köszönhető. A hosszú távú bővüléshez az oktatási rendszer magasabb fokú interakciójára is szükség van - tette hozzá Duronelly. Jelenleg inkább a hatalmi pozíciók megőrzése számít, semmint a versenyképes tudás átadása. A második negyedévi, 1,4 százalékos GDP-növekedés ugyan igen alacsony, azonban ebből elhamarkodott lenne következtetéseket levonni a jövőre nézve. Arról, hogy a magyar GDP a hosszú távon fenntarthatónak vélt 3,5-4 százalékos bővülési ütemet mikor éri el újra, majd a következő negyedévben lehet többet mondani, hiszen a Gyurcsány-csomag is a harmadik negyedévben kezdte el éreztetni hatását - mondta Bebesy Dániel, a CIB Bank makroelemzője. Az viszont már most látszik, hogy amíg a beruházásoknál és a termelékenységnél nem történik jelentős változás, addig nem sok jóra lehet számítani. Az exogén növekedési modellek szerint a fejlődő országokban az intézményi korlátok gyakran gátolják a gazdaság bővülését. Jelenleg Magyarországon a bizonytalanság, a stabilitás hiánya, valamint az adórendszer szab gátat a növekedésnek - mondta Bebesy. Utóbbinál a munkát terhelő adókat kellene csökkenteni és a vagyonnal, fogyasztással kapcsolatosakat növelni. Eddig azonban csak minimális átalakítások történtek. Hasonló véleményen vannak a gazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői is. Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke szerint markáns, átfogó adóreformra van szükség. A regionális összehasonlításban igen rosszul szereplő magyar gazdaság most szembesül azzal, hogy a versenyképesség romlása miatt a vállalatok elhalasztják vagy másutt valósítják meg beruházásaikat. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke ugyanúgy az adórendszer reformjára, valamint az adminisztratív terhek csökkentésére hívta fel a figyelmet. Ha ez megvalósulna, akkor az Európai Unió konjunktúrája és a 2007-13 között beáramló uniós pénzek mellett ismét négy százalék körüli növekedést produkálna a gazdaság. A GDP mostani szintjének ugyan nincs hatása a beruházásokra, mivel az nem változtatja meg a hosszú távra tervezett projektek alapvető paramétereit, azonban az államháztartás fenntartható konszolidációja elengedhetetlen egy stabil növekedési pálya szempontjából - mondta Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara osztályvezetője. A tavaly óta meghozott intézkedésekkel elkezdődött a rövid távú stabilizáció, ennek következetes folytatása - az állami kiadások korlátozásával - fontos fokmérője lesz a politika elkötelezettségének - véli Wölfer. Ha a vállalatok ennek további, biztos jeleit látják, középtávon reális lehetőség nyílhat a beruházások növekedésére. Szakértők szerint Bebesy Dániel: A növekedés hosszú távon a beruházások és a termelékenység alakulásától függ. Meg kell szüntetni a bizonytalanságot és ismét versenyképes intézményeket kell teremteni. Bienerth Gusztáv: A beruházások közép- és hosszú távú döntések. Amennyiben holnap reggelre egy versenyképes gazdasági környezet valósulna meg, akkor is csak 1-1,5 év múlva látszódnának az eredmények. Duronelly Péter: A vállalatok nem mennek elébe az eseményeknek és a társadalom nem érzékeli a világ folyamatait. Az emberek gyakran érzelmi alapon hozzák meg döntéseiket. Futó Péter: Nem olyan adóreformra van szükség, amely az emeléssel ekvivalens. Az adózók körét kellene növelni és az adókulcsokat csökkenteni.
QP | Quality Placement