Magyarországon a válság nem 2008-ban kezdődött, hanem sokkal korábban, a 2000-től elkövetett kormányzati hibák sokaságokból épült fel - mondta Bajnai Gordon a parlamenti bizottsági meghallgatásán. A volt miniszterelnök szerint ezek az egymásra épülő hibák egyenként nem okoztak volna olyan súlyos válságot, de ezek egymásra épültek. A politikai bátorság hiányzott, így az ország 2008-ra az összeomlás szélére került.

Az államadósság nem oka, hanem tünete a válságnak. Az államadósság éveken keresztüli növekedése a tartósan megbomlott költségvetési egyensúly következménye. 2001 és 2006 között a kiadások jelentősen elszaladtak, miközben a gazdasági növekedés belső szerkezete is átalakult: a növekedés az exportvezérelt növekedéstől elfordulva a belső fogyasztást húzta - így a versenyképesség fokozatosan romlott. E két tényező okozta azt, hogy Magyarország a válság küszöbére 70 százalékos GDP arányos államháztartási hiánnyal érkezett. Mindezt annak ellenére, hogy 2006-ban a választások után jelentős kiigazításba fogott, így a hiány a GDP 10 százalékáról négy százalékra mérséklődött. E kiigazítás nélkül a 2008-as válság kezelhetetlen lett volna - tette hozzá a volt miniszterelnök.

A kormány a IMF-hez és az Európai Unióhoz fordult

Ugyanakkor a kiigazítás során a kiadáscsökkentő lépések helyett nagy súllyal szerepeltek a bevételnövelő intézkedések - amelyek a versenyképességet és a piaci bizalmat is rontotta. A 2008 őszén kirobbant nemzetközi pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország nem jut hitelekhez a piacokról, ezért fordult az akkori kormány az IMF-hez és az Európai Unióhoz - mondta Bajnai.

2009 áprilisában kezdte meg munkáját a válságkezelő kormány - amit már Bajnai Gordon vezetett. A piaci bizalmatlanság oka a magas államadósság volt, amit tovább rontott, hogy nagyon magas a külső finanszírozás - ma már a deviza adósság 45 százaléka, de ha ideszámítjuk a külföldi forintkötvény tulajdonosokat, akkor az adósság 57 százaléka van nem magyar kezekben.

A választásokra Magyarország kikerült a válságból

A Bajnai-kormánynak egyszerre kellett kezelni az egyensúlyt, ráadásul olyan lépéseket kellett tenni a piaci bizalom visszaszerzése érdekében, amelyek megalapozzák a tartós növekedés esélyét. Egyszerre kellett reformokat végrehajtani és a kiadásokat csökkenteni - ez politikai szempontból nehéz feladat. Amikor a Bajnai-kormány megkezdte működését az ország kockázati felára 630 bázispont, az euró pedig 317 forint is volt - ez kilátástalanná tette a devizahitelek törlesztését. Ezért Magyarország számára nem volt járható út a forint leértékelődése.

A kormány ezért fejnehéz kiigazításba kezdett, vagyis gyorsan csökkentette a kiadásokat, illetve növelte a bevételeket. Hosszabb távú intézkedés volt a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a lakástámogatási rendszer drámai szűkítése, a táppénzszabályok szigorítása - így egy év alatt a kiadások a GDP négy százalékával csökkentek.

A hosszú távú növekedés megalapozása érdekében egy bevételi szempontból semleges adóátalakítást hajtottunk végre, hiszen bevételekről nem mondhattunk le. Ezért a munkát terhelő adókat csökkentettük, viszont cserébe fel kellett emelni az áfát - mondta Bajnai. A hosszú távú döntések közül a legfontosabb a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjemelési szabályok szigorítása volt - az intézkedésekkel 2040-ig stabil működés lehetett volna - vélekedett a volt miniszterelnök.

Az elmúlt három évben megállt az eladósodás

Az elmúlt három évben 14 százalékkal nőtt az államadósság, ami jelentős növekedés - ám az elmúlt években az uniós országokban 15-40 százalékkal nőtt az államadósság. A 14 százalékos adósságnövekedésből négy százaléknyi magyarázható a GDP csökkenésével. Növelte az államadósságot a lehívott, ám a jegybankban elhelyezett további négy százaléknyi tartalék - ez a nettó adósságot nem növelte. A növekedésből három százalékpontnyi magyarázható a forint leértékelődésével - ez még vissza lehet nyerni - mondta Bajnai.

A volt miniszterelnök szerint az elmúlt három évben megállt az eladósodás, miközben az unió átlaga hozzánk romlott. A 2010-es választások idejére Magyarország CDS-felára 170 pontra csökkent, a jegybanki alapkamat hat százalékra csökkent. 2009 végén Magyarország visszatért az adósságpiacra, az euró árfolyama 262-265 forintra mérséklődött. Az államháztartási hiány a kitűzött 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalék volt tavaly - de ez nem okozott bizalomvesztést.

További reformok szükségesek

A Bajnai-kormány tevékenysége után a magyar gazdaság kijött a válságtól és növekedési pályára állt. Már akkor jeleztük, hogy az új kormánynak további reformokra van szüksége - hangsúlyozta Bajnai. Amennyiben ezeket reformokat az új kormány végrehajtaná, lehetővé tenné a felzárkózást a uniós gazdaságokhoz, belátható közelségbe hozná az euró bevezetését - tette hozzá a volt miniszterelnök.

Az újabb hibák elkerülése érdekében meg kell őrizni a kormánytól független pénzügyi intézményeket: ilyen a független nemzeti bank és a költségvetési tanács - amit gyakorlatilag feloszlatott az Orbán-kormány. Bajnai szerint szerencsés, hogy az új alkotmányba bekerült az adósságkorlát.

 

Miért lett ilyen magas az államadósság?

Bajnai szerint az államdósság növekedésének legnagyobb tétele a közszféra béremelései voltak 2002 után, ezt követték az autópálya beruházások. Ez utóbbiak később finanszírozhatóak lettek volna uniós forrásokból, így az nem növelte volna az adósságállományt - ugyanakkor ennek köszönhetően európai színvonalú infrastruktúra épült ki Magyarországon, amely segítette olyan nagy cégek, beruházások letelepítést, minta Mercedes autógyár Kecskeméten. Utólag nézve, ennek ellenére, lehet, hogy nem kellett volna bevállalni az erőltettet autópálya építési programot - tette hozzá Bajnai.
Magyarország ismételt eladósodása rendszereken átívelő probléma, hisz az 1981-es magyar adósságválságra adott válasz volt az akkori IMF-csatlakozás. A magyar politikai elit újra és újra elköveti azt a hibát, hogy elbízza magát, aminek következtében fizetésképtelenség közelébe kerül a magyar állam. Ezt történt 1994-95-ben, amire válasz volt a Bokros-csomag, illetve ez történt 2008-ban is - mondta Bajnai.