Magyarország erényt kovácsolt a válságból, ugyanis a gyarapodó ország alapjait tettük le - fogalmazott a miniszterelnök a parlament utolsó ülésén. Bajnai Gordon szerint a válságkezelés következtében mintegy 1,7 millió devizahiteles adós terhei csökkentek, a munkahelymegőrző támogatások révén pedig mintegy százezer munkahelyet sikerült megmenteni. Az 1200 milliárd forintos kiadásoknak köszönhetően 2010 második felében csökkenő pályára állt az államadósság mértéke - ami az uniós átlag alatt van.

Az államháztartás hiánya az idén a GDP 3,8 százaléka lehet - ami az ötödik legkisebb az unióban.

A tíz éve halogatott átalakítások a nyugdíjrendszerbe, az adórendszerben, vagy a szociális szférában - megteremtették a hosszú távú növekedés lehetőségeit. Bajnai emlékezetett arra, hogy 2011-után négy százalék feletti gazdasági növekedés várható a magyar gazdaságtól, amelyek plusz forrásokhoz juttatja az országot. A GDP-növekedésből származó 2000 milliárd forintot azonban nem elosztogatni, hanem beosztani kell - üzent a következő kormánynak Bajnai. A miniszterelnök leszögezte, hogy nem indul a választásokon, így nem kampánybeszédet tart, hanem értékelést.

A miniszterelnök emlékezetett arra, hogy tíz hónappal ezelőtt mások választásokat követeltek - ám Görögország példája mutatja, hogy gyors cselekvésre volt szükség. Bajnai szerint kormánya által követett józan év politikáját feladni nem lehet. Az ország következő vezetőinek olyan helyzetre kell felkészíteni a magyar gazdaságot, amely állja a versenyt a válság előttinél lassabb gazdasági növekedési környezetben.

Az utódjának a gyors euró-bevezetést javasolja Bajnai: a miniszterelnök szerint 2014 elején bevezethető a magyar euró, ehhez fegyelmezett költségvetési politika szükséges és kellő felhatalmazás a társadalomtól.