A magyarországi turizmus vendégéjszakákban mért teljesítménye azóta emelkedik, hogy a világ kiheverte a 2008-as válságot. Utoljára 2009-ben töltöttek kevesebb éjszakát a kül- és belföldiek a magyarországi szálláshelyeken éves összevetésben.

A vendégéjszakák száma 2008 és 2018 között 54,8 százalékkal emelkedett a KSH adatai szerint, és nem volt olyan turisztikai régió, amely ne produkált volna legalább két számjegyű bővülést.

QP | Quality Placement

Nincs ez másként az ország egyik legfőbb turisztikai vonzerejét jelentő Balatonnál sem, azonban a 29 százalékos növekedés azt eredményezte, hogy legnagyobb tavunk egyre jelentéktelenebb tényező a piacon. Az aránycsökkenés pedig igazán a vastagabb pénztárcájú külföldieknél látványos.

Tíz évvel ezelőtt, 2008-ban a külföldi turisták kicsivel több, mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. A torta messze legnagyobb részét, 54 százalékát Budapest és környéke vitte, míg a Balaton a maga 19,2 százalékával stabilan tartotta a második helyét.

Tavaly a külföldi vendégéjszakák száma majdnem 53 százalékkal emelkedett országosan és meghaladta a 15,3 milliót, miközben a Balaton 1,8 százalékkal tudott bővülni, vagyis gyakorlatilag stagnált. Eközben Budapest a balatoninál jóval magasabb bázisról indulva 75,2 (!) százalékkal nőtt. Majdnem annyi külföldi vendégéjszakát regisztráltak 2018-ban a fővárosban és környékén, mint amennyit 2008-ban országosan.

A szerény balatoni teljesítmény azt eredményezte, hogy a tó súlya a külföldi vendégéjszakákban 12,8 százalékra csökkent 2018-ban. Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan a Nyugat-Dunántúli Régió lesz Magyarország második legnépszerűbb turisztikai célpontja a külföldiek körében. Budapest súlya eközben 54 százalékról majdnem 62-re emelkedett.

Teljesen más a belföldi torta

A belföldi turizmus - vendégéjszakákban mért forgalma - a külföldiekével hasonló mértékben, 56,6 százalékkal nőtt: tavaly 15,6 milliót tett ki szemben a 2008-as kevesebb mint 10 millióval. Eközben a Balatonnál 48,9 százalékkal emelkedett, amely szintén elmarad az átlagtól, ha nem is sokkal.

A belföldi torta negyedét a Balaton adja, amellyel stabilan tartja első helyét. Budapest a második 15,6 százalékkal, de nem sokkal előzi például a 14 százalékos Észak-Magyarországot.

A teljes turizmust nézve a Balaton súlya 22,7 százalékról 18,9-re csökkent, Budapesté pedig 34-ről 38,5-re nőtt.

A magyar turisták láthatóan sokkal kevésbé fordultak el a Balatontól, mint a külföldiek, amiben persze semmi meglepő nincs.

A vendégéjszakák számának változása 2008 és 2018 között
KülföldBelföldÖsszesen
Közép-Dunántúl31,85%120,55%87,98%
Észak-Magyarország69,38%83,88%81,43%
Dél-Alföld92,60%73,55%77,87%
Budapest-Közép-Dunavidék75,16%74,89%75,11%
Összes52,92%56,62%54,77%
Nyugat-Dunántúl56,83%33,13%43,35%
Dél-Dunántúl-6,26%43,77%30,44%
Balaton1,84%48,92%29,00%
Észak-Alföld18,79%29,35%25,92%
Tisza-tó40,96%5,45%15,15%
.
Forrás: KSH

Szezonok szerint

Még érdekesebb a kép, ha a balatoni forgalmat szétbontjuk a szenzora és azon kívüli időszakra. A három nyári hónapban a Balaton súlya érthetően megnő. A külföldi éjszakák 29 százaléka 2008-ban például innen érkezett, tavaly azonban már a 20 százalékot sem érte el. A magyarok esetében tavaly 33 százalék volt az arány, amely szintén kevesebb a tíz évvel ezelőtti 36 százaléknál.

Szezonon kívül a külföldi éjszakáknak csak 8,8 százaléka balatoni. Ez enyhe emelkedés az előző két évhez képest, de a 10 évvel ezelőtti 13 százalékhoz képest komoly mínusz.

Nyáron a magyar vendégéjszakák 33 százaléka érkezik a Balaton mellől. Ez is rosszabb adat, mint a 10 évvel ezelőtti 36 százalék. Amikor nem lehet a tóban fürdeni, a magyar éjszakák aránya több mint 13 százalék. Ez 2014 óta változatlan, de korábban ennél magasabb volt az arány, 2008-ban például 15,5 százalék.

A balatoni régió szobakapacitás-kihasználtsága is jóval alacsonyabb a budapestinél: 2018 egészében 49 kontra 69 százalék volt, de még augusztusban is csak megközelíteni tudta 72,2, illetve 78,7 arányban.

A KSH adataiból egyébként az olvasható ki, hogy a vendégéjszakák számának csökkenésében jelentős szerepet játszik, hogy a külföldiek átlagos itt tartózkodása évről évre csökken amellett, hogy vendégből is kevesebb érkezik.

Mit lehet tenni?

Az idén már komoly fejlesztések indulnak meg a Balatonnál, amelynek célja, hogy újrapozicionálják a turisztikai kínálatot és létrejöjjön egy Balaton-brand - mondta lapunknak Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke.

Tény, hogy a tó 2008 után sokat vesztett vonzerejéből, már soha nem lesz a "keleti blokk" találkahelye és

el kell felejteni a Plattensee-életérzést.

Budapest kínálata összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a Balatoné, így semmi meglepő nincs abban, ha a fővárosi turizmus erősebben növekedett. Fekete Tamás szerint ugyanakkor össze is lehetne kötni a kettőt, vagyis azokat, akik Budapest miatt érkeznek az országba, el lehet csábítani a Balatonhoz egy-egy napra.

Budapestet azért is nehéz összehasonlítani a Balatonnal, mert előbbi négyévszakos desztináció, utóbbi pedig a nyári szezonra korlátozódik.

A kereskedelmi szálláshelyes statisztikájával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton mellett mindig nagy jelentősége volt a magánszállásoknak, ezért ez torzíthat a képen. A tó szálláshely-struktúráján az is változtatott, hogy a tó környezetében rengeteg apartmanház épült és épül most is.

Hasonló véleményen van Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója is, aki szerint az elmúlt években nagyot változtak az utazási szokások, ezzel pedig a Balaton csak mérsékelten tudta tartani a lépést.

A repülés a diszkont légitársaságoknak köszönhetően széles tömegek számára elérhető, nemzetközi viszonylatban különösen a városi turizmus fejlődött nagyon gyorsan, a szálláspiacot az Airbnb kavarta fel és ma már pár kattintással lehet bárhol szállást foglalni. A szakember szerint a Balatonnak a mediterrán térség és a horvát tengerpart mindig is a konkurenciája volt, és jelenleg még kevésbé tudja felvenni velük a versenyt.

Azt hozzátette ugyanakkor, hogy a szállodapiacon nincs akkora növekedési különbség Balaton és Budapest között, mint a teljes kereskedelmiszálláshely-szektorban. Kovács István szerint sokat jelent a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program. Ennek keretében számos szállodát felújítanak, korszerűsítenek, és több új hotel is épül Balatonfüreden, Szántódon, Tihanyban, illetve más balatoni településen. Ezek várhatóan javítani fogják a nemzetközi vonzóképességet is.

Mire várt a kormány?

Lapunk megkérdezte a Magyar Turisztikai Ügynökséget (MTÜ), hogy mi a véleményük a számokról és elégedettek-e a Balaton teljesítményével, de nem kaptunk választ. A kormány már évek óta hangoztatja, hogy meg kell újítani a Balatont, el kell felejteni, hogy csak a tömegigényeket szolgálják ki, illetve nem csak a nyári szezonban kell gondolkodni.

Lapunknak még Bienerth Gusztáv, az MTÜ korábbi vezetője nyilatkozta azt 2016 nyarán, hogy el kell szakadni a hekktől és a lángostól.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a tó nem képes a megújulásra.