Minvest Rosia Montana (MRM) néven új vállalatot alapít a román kormány, amely kizárólag a verespataki (Rosia Montana) arany- és ezüstkitermeléssel foglalkozna. Az elképzelés szerint ebbe a vállalatba emelnék át a bányászattal foglalkozó Minvest Deva társaságból az államnak a − kanadai többségi tulajdonban levő, a verespataki bányakoncesszióval rendelkező − Rosia Montana Gold Corporationben (RMGC) birtokolt 19,3 százalékos tulajdonrészét. Az MRM működését Dan Sova, a nemzeti infrastrukturális projektekért és külföldi beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter felügyelné.

Az évek óta parkolópályán lévő projekt hirtelen igen sürgőssé vált Bukarestnek, az érintett minisztériumoknak május közepéig láttamozniuk kell a tervezetet, az új társaságnak pedig július végéig meg kell alakulnia. A Verespatak környéki színesfémek kitermelése várhatóan több milliárd dollár bevételt hoz a költségvetésnek, nagymértékben hozzájárulhat a hazai bányászat fellendítéséhez, miközben munkahelyet teremtene a hátrányos helyzetű térségben − indokolja a sietséget a kabinet. Bukarest azt sem titkolja, hogy az MRM-et azért hozzák létre, hogy közvetlenül felügyelhessék az RMGC tevékenységét, így biztosítva, hogy a részarányos haszon bekerül az államkincstárba. A sokat vitatott környezetvédelmi szempontokról, úgy tűnik, megfeledkezett a kormány, noha az RMGC a kitermelés során ugyanazt a cianidos technológiát alkalmazná, amely 2000-ben a környezeti katasztrófát okozta. A zöldek szerint szerint eddig sem a környezetvédelem volt a szempont, a háttérben súlyos anyagi érdekek ütköztek, Bukarest ugyanis rájött, hogy túl olcsón adta el a kanadaiaknak az aranyát. A tét pedig óriási: az Erdélyi-érchegységben található lelőhelyen becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehet kitermelni, a koncesszió fölött azonban az RMGC rendelkezik, amelynek 80,68 százalékos tulajdonosa a kanadai Gabriel Resources (GR) és csupán a részvények fennmaradó részét birtokolja az állam a dévai Minvest vállalat révén.

A GR mögött olyan neves befektetők állnak, mint a milliárdos John Paulson, Beny Steinmetz és Thomas Kaplan. Piaci források szerint az 1997-ben aláírt, jelentős részben máig titkosított szerződés alapján a román államnak járadékként a kitermelt arany és ezüst négy százaléka járna, és noha az Emil Boc vezette kabinet korábban sürgősségi határozatban megduplázta a nemesfémek kitermelése után fizetendő járadékok mértékét, a verespataki megállapodást nem lehetett módosítani. A kormány szorgalmazza a verespataki szerződés titkosításának feloldását, ám a kanadai cég eddig nem foglalt állást ez ügyben − mondta a napokban Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: a verespataki bányaprojektet részleteiben az érintett minisztériumok vizsgálják, a döntést a kormány hozza majd meg ez ügyben. Ponta tavaly, kinevezését követően kijelentette, hogy a verespataki bánya csak abban az esetben kap zöld utat a kormánytól, ha a kanadai cég garantálja a környezet védelmét, újratárgyalják az állami részesedést és a projektet sikerül megtisztítani a politikai lobbitól. Bányászati kérdésekben a helyi hatóságok döntenek, fontos azonban, hogy e döntés mielőbb megszülessen, a jogszabályokat pedig úgy kell megalkotni, hogy azokat egységesen lehessen alkalmazni minden projektre − foglalt állást márciusban Philippe Beaulne, Kanada romániai nagykövete. Traian Basescu államfő korábban azt mondta, hogy csak abban az esetben támogatja a bánya újranyitását, ha az állami részesedés a projektben legalább 22,5 százalékra nő és a járadékok 8 százalékra módosulnak.

Az új cég megalapítása arra utal, hogy a kormánynak sikerült a kanadai cégtől nagyobb részesedést kicsikarnia, ami egyes szakértői becslések szerint hosszú távon − közvetve és közvetlenül − 19 milliárd dolláros hasznot hozhat Bukarestnek.

QP | Quality Placement