Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter erősítette meg az MTI értesüléseit, miszerint sem kötelezettségszegési eljárást, sem más hivatalos vizsgálati eljárást nem indít az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága a központi dohányellátó működésével összefüggésben.

A bizottság arról értesítette a magyar kormányt, hogy bár tiltott állami támogatással kapcsolatos panasz érkezett a testülethez, Magyarország érvei és javaslatai meggyőzőek voltak. A miniszter elmondta, hogy ősszel a kormány néhány pontosítást fog javasolni a jogi szabályozáson annak érdekében, hogy a tiltott állami támogatás gyanúja a jövőben se merülhessen fel a dohányellátó működésével összefüggésben. A bizottság erre figyelemmel döntött úgy, hogy nem szükséges tiltott állami támogatás vizsgálatára irányuló eljárást indítani. A kormány a kapcsolódó antitröszt-vizsgálat tekintetében is pozitív eredményre számít - ennek hivatalos lezárása is rövidesen várható - közölte a miniszter.

QP | Quality Placement

Lázár szerint ez a siker jól példázza, hogy a megfelelő stratégiával és kiváló szakmai munkával a magyar kormány még a közismerten kemény ellenfelekkel szemben is, mint amilyen a nemzetközi dohánylobbi, keresztülviheti az akaratát.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a kormányzat az ősszel megkezdett szakmai párbeszédet folytatni kívánja a dohánypiaci szereplőkkel annak érdekében, hogy hosszú távú és fenntartható szabályozási politikák születhessenek, többek között a dohánytermékeket sújtó adózás területén.

Miről van szó?

Az MTI emlékeztet, Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága tavaly ősszel kezdett vizsgálódni annak kapcsán, hogy a dohánykiskereskedelmi ellátó működtetésének koncessziós jogát a Tabán Trafik és a BAT dohánycégek konzorciuma szerezte meg.

A versenytársak, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. jelezte, hogy ők nem is tudtak a pályázatról, pedig egy nagyságrenddel többet kínáltak volna a koncesszióért. A cégek ugyanakkor nemcsak azon háborodtak fel, hogy őket kizárták a nagykereskedelemből, hanem azon is, hogy a nyertesek nevetségesen keveset, csak 600 millió forintot fizetnek az államnak a nagykereskedelmi koncesszióért, miközben várhatóan 5-10 milliárd forint hasznot hoz majd nekik a trafikellátás. A koncessziós díj idén még csak 10, jövőre pedig 100 millió forint lesz, utána pedig évente 100 millióval emelkedik az összeg öt éven át.

A konkurens dohánycégek panaszt nyújtottak be Brüsszelben, amire figyelemmel a bizottság álláspontja és javaslatai kifejtésére kérte a magyar kormányt. Miközben zajlottak az egyeztetések, a központi ellátó megkezdte működését, így 2015 november közepe óta már csak e cégtől szerezhetnek be dohányárut a trafikosok Magyarországon.

Mi volt a gyanús?

A dohánytermék-kiskereskedelmet szabályozó 2014-es törvény előírja, hogy csak "megbízható" dohánykereskedő kaphatta meg a koncessziót: olyan cég, amely legalább 15 éve dohány-nagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre.

Az Eurologus brüsszeli portál korábban arról írt, hogy a kormánynak többek között be kellett bizonyítania az EU-s végrehajtó testület előtt, hogy nem önkényesen határozta meg a megbízhatóság feltételeit, hanem "nyomós közérdek", például a közbiztonság védelme vagy a fiatalkorúak védelme vezette erre, azaz a szabályozásnak ki kell állnia a "belső piaci tesztet". Ennek alapvető elemei:

  • közérdekű célja kell, hogy legyen;
  • nem lehet fölöslegesen diszkriminatív;
  • be kell bizonyítani, hogy kevésbé korlátozó intézkedéssel nem tudták volna elérni ugyanezt a célt;
  • és a célhoz mérten arányos kell, hogy legyen.