A Napi Gazdaság cikke.

Rendkívül gyors zuhanást produkált a magyar GDP az előző év utolsó negyedévében. Arra már minden elemző felkészült, hogy a technikai értelemben vett recesszió időszakába kerül a magyar gazdaság, azaz két egymást követő negyedévben sem tudja meghaladni a szezonálisan kiigazított termelés az előző időszakit, azonban csak a legpesszimistább elemzők számítottak arra, hogy két százalékkal múlja alul az utolsó három hónap az egy évvel ezelőtti szintet. A pénteki KSH-adat azonban még csak a termelői oldalról becsülte meg a hozzáadott értéket, így a végleges számok, amelyek március 11-én jelennek meg, ettől minimálisan eltérhetnek.

Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a kínálati oldalon továbbra is csak a növénytermesztés kiugróan magas termésvolumene által hajtott mezőgazdaság számított húzóerőnek, azonban ez nem volt elegendő ahhoz, hogy kompenzálja a többi szektort. Az ipar és a pénzügyi szolgáltatások visszaesése jelentős volt, a kereskedelem hozzáadott értéke pedig az előző negyedévi 2 százalékos csökkenéshez képest is tovább romlott. Az állami szolgáltatásoknál egyedül az egészségügy tudott felmutatni említhető mértékű növekedést, azonban ez a vizitdíjjal terhelt tavalyi bázisnak köszönhető.

Az eurózónában a negyedik negyedévben szintén erőteljesen felgyorsultak a negatív tendenciák, s ez fékezhette még jobban a hazai gazdaságot - magyarázta a "tragikusan gyenge" adatok okát Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. A kilábaláshoz a külső piacoknak kellene magukra találniuk, azonban nem úgy tűnik, hogy erre fél éven belül sor kerülhet. Az előző év végi adatok még nem voltak "zajmentesek", azonban az idei első pár hónap statisztikái már tisztább képet nyújthatnak a világgazdaság alakulásáról. A nemzetközi gazdaság fellendülésére legkorábban 2009/10 fordulóján kerülhet sor, s akkor sem egy rakétaként feltörő gyors változásra kell számítani - mondta Trippon.

Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője szerint viszont ha az Egyesült Államokban és az eurózónában a második félévben mégiscsak elindul egy enyhe növekedés, Magyarországon akkor sem lehet kisebb a visszaesés üteme, mint 3-4 százalék, s ha nem történik érdemleges adó- és kiadáscsökkentés, akkor jövőre is elmaradhat a növekedés. A korábbi Napi-konszenzus az idei évre még 3,1 százalékos visszaeséssel számolt, azonban a most publikált gyenge adat hatására még lejjebb vihetik várakozásaikat az elemzők.
A recesszió következtében fellépő keresletcsökkenés ugyanakkor legalább az árak emelkedését is fékezi.

A fogyasztói árak januárban 3,1 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet, azaz a várakozásoknak megfelelően tovább folytatódhatott a dezinflációs folyamat - derült ki a pénteki KSH-adatokból. Ugyan az élelmiszerárak egy hónap alatti 2,2 százalékos gyorsulása (idényáras élelmiszerek nélkül 0,8 százalék) ebben a hónapban 2004 óta nem volt jellemző, ezt kompenzálni tudta a szolgáltatások árainak mérsékelt, 0,9 százalékos üteme.

Meglepő volt az is, hogy a gyenge kereslet ellenére máris megjelenhetett a gyenge forint hatása az árazásban. A forint kurzusának mozgására igen érzékeny tartós fogyasztási cikkek árai ugyanis 0,5 százalékkal drágultak egy hónap alatt. Ebből az egy adatból azonban még nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni - figyelmeztetett Trippon. Az idei év prognózisai ugyanakkor jelentős mértékben függnek attól, hogy megvalósul-e az áfa- és a jövedékiadó-emelés, s ha igen, akkor ezt milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra. Az elemzők azonban még így sem zárják ki, hogy éves szinten 3 százalék körül alakuljon az árindex, azaz még így is teljesülhet a kormány és a jegybank közös inflációs célja.