Lengyelország 23-ról 8 százalékra csökkentette az üzemanyagok áfáját, ez meg is látszik az árakban: a benzinért átlagosan 5,23, a gázolajért 5,28 zlotyt kell fizetni, amely több mint 11 százalékos csökkenés az egy héttel ezelőtti árhoz képest. Ez 411 és 415 forint, jelenleg Lengyelországban kell a legkevesebbet fizetni az üzemanyagért.

Nem csak Lengyelország döntött úgy, hogy csökkenti az üzemanyagok közterheit, Szlovénia is hasonló utat jár be, de ők nem az áfát hanem a jövedéki adót csökkentették az európai uniós minimumszintre (ez 0,359 euró egy liter benzinen és 0,33 euró a gázolajon).

Szlovéniában ez kevésbé volt látványos, a gázolaj kiskereskedelmi ára 3,1 százalékkal 1,42 euróra csökkent, a benzinnél viszont annyira kicsi volt a differencia az uniós minimum és az eddig alkalmazott adómérték között, hogy csak a drágulást tudta megfékezni. A benzin most 1,38 euróba kerül, 0,63 százalékkal többi, mint egy héttel korábban.

Máshol kúsznak felfelé az árak

Az elmúlt egy hétben szinte minden uniós országban drágultak az üzemanyagok, ha Lengyelországot, Szlovéniát és Magyarországot - tehát ahol az állam beavatkozott az árakba - nem számoljuk, akkor átlagosan 1 százalékkal. A legnagyobb mértékű emelkedés Romániában volt, a benzin 3,1, a gázolaj 2,7 százalékkal kerül többe a héten, mint az előzőn.

Magyarországon a Holtankoljak adatai szerint a héten nem nőtt az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, ami némi megnyugvást jelent a kutaknak, bár több egység már bezárásra kényszerült mert nem tudták a gázolajat tovább veszteséggel értékesíteni.

Mi lesz a bezáró kutakkal?

A bezáró kutakat a jogszabály szerint átveheti egy vetélytárs, amely nagy eséllyel egy olyan nagy lánc lehet, mint a Mol. A cég ugyanakkor a Forbes-nek azt nyilatkozta, hogy eddig eddig nem vettek át egy töltőállomást sem, és erre vonatkozó felkérés sem érkezett még hozzájuk az ITM-től. Ez egybecseng a tárca közlésével.

A magyarok helyzetét súlyosbítja, hogy a pozsonyi Új szó szerint Szlovákiából egyre többen járnak át tankolni Lengyelországba és Magyarországra a csempészetet is megkockáztatva. A szabály szerint ugyanis a tankban lévő üzemanyagon kívül maximum 10 litert lehet átvinni a határon, de sok szlovák utánfutóval és hordókkal felszerelkezve érkezik.

Ez Lengyelországban némi áfabevétel-kiesést jelent de a magyar vállalkozóknak kész katasztrófa, hiszen a náluk csak a deficitet növeli.

Ez is megmutatja, hogy mennyire volt átgondolt az ármaximalizálás eszköze a magyar kormány részéről.

Ezzel egyébként éltek a horvátok is, egyszer még tavaly év végén, illetve most is, de ők csak kicsit megakasztották a drágulást, nem veszélyeztetve a kutak működését. Tavaly 11 és 11,1 kuna volt a hatósági ár, most pedig a 95 árát 11,37 kunában, a dízelét 11,29 kunában határozták meg. A mostani rendelet 2 hónapra szól.

Itthon a benzinkutasok a február 15-ét várják, addig kell ugyanis a kormánynak eldöntenie, hogy hosszabbít-e a hatósági áron, vagy sem, esetleg más szinten rögzíti azt. A további 480 forintos szint garantáltan kútbezárásokhoz vezet, ugyanis a Brent olaj ára 90 dollár felett áll és a veszteséget sokáig nem tudja elviselni egy kisebb vállalkozó. Annak az esélye, hogy újra a piac határozza meg az árakat nem sok, hiszen az azt jelentené, hogy a választások előtt 30-50 forintos drágulással kellene számolniuk az autósoknak

A magyarok az adócsökkentés mellett állnak

A Pulzus Kutató, lapunk megbízásából készített felmérése szerint a magyarok 63 százaléka a kormány helyében az adócsökkentés eszközével élne és csak 26 százalékuk folytatná az árstopot a jelenlegi formájában.