„A gyerekek lépten-nyomon betegek, egyik fertőzésből esnek a másikba. Nem az a probléma, hogy nagyon betegek, hanem az, hogy sokáig, mert lassan gyógyulnak” – mondta a Szabad Európának Korausz Etelka pomázi gyermekorvos. A szakember szerint nehezebben gyógyulnak a gyerekek, de mivel nincs olyan kutatási eredmény, amely egyértelműen a járvány miatti távolságtartásra vezeti ezt vissza, ezért óvatos. „A legjellemzőbb tünetek, amelyekkel felkeresik a rendelést, az elhúzódó köhögés, amelyet nátha is kísér, lázzal vagy anélkül” .

Póta György orvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti Szakmai Egyesületének korábbi elnöke szerint természetes, hogy a bölcsőde és óvoda elkezdésekor mindenféle kórokozókkal találkoznak a gyerekek, mivel korábban otthon, védett környezetben voltak. Egy óvodában évente átlagosan húsz-harmincféle vírusfertőzéssel találkozik a gyerek, amelyből hat-nyolc okoz tünetet, vagyis lesz tőle beteg.

„A távolságtartás miatt tavaly ősszel alig találkoztam köhögős, náthás, lázas gyerekkel, pedig normál esetben naponta tucatnyi ilyen esettel van dolgom. Megdöbbentő volt látni, hogy a koronavírus-járvány miatti távolságtartás olyan hatással járt, hogy eltűntek a banális, vagyis a normál vírusfertőzések” – mondta.

Idén ősszel azonban teljesen más vírusgenerációval találkoztak a gyerekek az óvodákban és bölcsődékben. „Olyan mérhetetlen számban jelentek meg a köhögős, náthás vírusfertőzések, amilyet korábban nem tapasztaltam” – mondta az orvos. Póta György szerint a szülők nem értik, miért gyógyulnak ilyen lassan a gyerekek, miért esnek vissza harmadszor is.

Ez nem visszaesés, hanem újabb és újabb víruscsoportok, csak most hiányzik a gyerekekből az a természetes védettség, amely korábban lehetővé tette, hogy csak minden harmadik vagy negyedik fertőzést kapjanak el.

Póta György szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közel harminc vírusfertőzésből nem hat-nyolc alkalommal produkálnak tüneteket a gyerekek, hanem jóval többször. Míg korábban egy bölcsődei vagy óvodai beszoktatás úgy nézett ki, hogy egy hétig járt a gyerek, majd egy hetet otthon volt betegség miatt, most eltolódtak az arányok: három-négy nap közösségi létet kéthetes „betegszabi” követ.

Az orvos önmagán is megtapasztalta, mit jelent az, ha egy szezonban elmaradnak a szezonális vírusfertőzések. Miután tavaly alig volt beteg gyerek a rendelőben, az immunrendszere is elszokott a vírusok folyamatos jelenlététől.

„Az otthoni izoláció, a közösségi távolságtartás és a maszkhasználat miatt az elmúlt másfél-két évben sokkal kevesebb fertőzésnek voltak kitéve a gyermekek, mint hasonló korú társaik a koronavírus-járványt megelőzően” – mondta a Szabad Európának Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója. A szakember szerint minden ősszel elindul egy hurutos fertőzéses időszak, amikor a légúti vírusok és a baktériumok erőteljes antigéningert jelentenek. Ha a gyerekek közösségben vannak, ezek a vírusok elérik őket. Velkey György szerint most azonban nagyobb számban vannak olyanok, amelyekkel még nem találkoztak a gyerekek.

„Mi is észleljük a kórházban, hogy nagyon sok gyerek érkezik az ambulanciánkra, több a szokottnál, és vannak, akiket fel kell vennünk az osztályra. A hörgőcskék gyulladását okozó RSV-vírusok nagyobb arányban érik el a csecsemőket, mint korábban. Emellett az influenzaszerű megbetegedések is gyakrabban jelentkeznek” – tette hozzá.