A párt egészségpolitikáját ismertető "Betegségügy helyett egészségügy" címmel megjelentett közpolitikai füzetben foglaltakkal a PM arra akar rámutatni, hogy a betegségek megelőzése még mindig méltatlanul elhanyagolt területe az egészségügynek - mondta a PM egészségpolitikusa, Szilágyi László parlamenti képviselő, egészségügyi bizottsági tag. Eddig ugyan, a jelenlegi kivételével, minden kormánynak volt népegészségügyi startégiája, azonban vagy a végrehajtáshoz szükséges elszántság, vagy a források hiányoztak, sikerekről mindenesetre nem lehet beszámolni - tette hozzá.

A korábbi programok jószerével kimerültek a járványok megelőzésére törekvéssel, azonban közben új népbetegségek - közte a szív- és érrendszeri, daganatos, allergiás betegségek, mentális kórképek - is megjelentek, amelyekkel foglalkozni kellene. Nagyon sok betegség az egészségtelen élet -, vagy munkakörülmények, családi helyzet miatt alakul ki, ezért el kell kezdeni beszélni az egészségtudatosságról, megismerni a stressz tényleges élettani hatásait - fejtegette Szilágyi.

A PM kiemelten kezeli a szűrések kérdését, mert mint a szakpolitikus kiemelte, hiába vannak jelenleg szűrőprogramok, az átszűrési arány nagyon alacsony, s hiányoznak az addikciókról leszoktató programok is.

Kulcs a háziorvos megerősítése

A megelőzés kulcsfigurája egy olyan team, melynek központi szereplője a háziorvos, de közreműködik a védőnő, a dietetikus, gyógytornász, fizikoterapeuta - sorolta Szilágyi, hozzátéve, hogy el kell érni, hogy forrásokat allokáljanak a megelőzésre. Ennek eredményeként a fekvőbeteg ellátórendszerre nehezedő terheken is csökkenteni lehetne. A prevenciónak a kórházi fertőzések megelőzésére is ki kell terjedni.

Mindez azért is kulcsfontosságú, mert a képviselő szerint mára olyanná vált a lakosság egészségi állapota, hogy egy meginduló gazdasági növekedés és munkahelyteremtés esetén már nem lenne elegendő egészséges, jól képzett munkaerő.

Kapuőr helyett házmester

Komári Zoltán háziorvos, az Együtt- PM képviselőjelöltje úgy fogalmazott: a háziorvos ma kapuőr helyett legfeljebb az éjjeli portás, vagy a házmester szerepét képes ellátni, sem ideje, sem forrása, sem eszköze nincs a prevencióra, amit egyébként nem is kérnek tőle számon. Ha ma egy háziorvosnak mégis eszébe jut egy gyakori mandulagyulladás és a családi anamnézis ismeretében például gasztroenterolóigai szűrésre küldeni a betegét, a több hónapos várakozási idő miatt az akut betegség diagnózisa szempontjából már érdektelen eredményhez jut, másrészt az akut gasztroenterológai betegek elől veszi el a helyet - sorolta a jelenlegi nehézségeket Komáromi.

További probléma, hogy a számos helyen gyűjtött egészségügyi adatokból nem nyerhető a betegségmegelőzés érdekében is felhasználható szakmai információ, nincs egységes adatbázis és kellő informatikai támogatás sem, de a legszörnyűbb a házirovosok eszköztelensége.

Komáromi kifejtette: tarthatatlan, hogy egy ilyen kevés GDP-vel rendelkező ország, mint Magyarország, csupán a termelésének 3,8 százalékát fordítja az egészségügyre, miközben a többi, más, magasabb GDP-jű visegrádi államok 6-7 százalékot költenek az egészségügyi büdzsére. A plusz források bevonása mellett a háziorvosi és patikai rendszer megerősítését és az egyén saját egészségi állapotáért vállalt felelősség fontosságának tudatosítását priorziálja Komáromi az egészségügyben.

Be kellene tartatni a rendeletet

A PM egészségpolitikai füzetének összeállításában szintén segédkező Vályi Péter, belgyógyász és kardiológus szakorvos azt emelte ki, hogy népegészségügyi szempontból óriási jelentőségű lenne, mivel öt év alatt használható adatbázist termetene, ha a 2006. óta hatályos szűrési rendeletet végrehajtanák. Ez már akkor pontosan meghatározta, hogy a teljes lakosságot milyen szinteken és hogyan érdemes szűrni úgy, hogy utána használható eredmények és megléphető intézkedések is szülessenek.