A kamatvágási ciklus nem folytatódhat jelenleg, mert Magyarország kockázati felára hetek óta romlik és az inflációs kilátások is egyre kevésbé teszik indokolttá a további kamatvágást.

Amikor a magyar eszközök kockázati felárának növekedéséről beszélünk, akkor nem a relatív romlásról beszélünk, hanem általában a globális kockázati felárak emelkedéséről, ami szűkíti az MNB mozgásterét is a kamatcsökkentés terén - mondta Bihari.

Az inflációs kilátások, amelyet a központi bank a legfőbb okként említett eddig a kamatcsökkentések indoklásában, a továbbiakban már nem indokolja a lazítás folytatását - mondta a monetáris tanács tagja. Az inflációs ráta, amely áprilisban 5,7 százalék volt, alááshatja a jegybank jövő évi 3 százalékos inflációs célját és külső hatások - például energiaárak - miatt az MNB-nek lehet, hogy 2011-ben meg kell emelnie a várható szintet - tette hozzá. (A 2011-re vonatkozó februári jegybanki inflációs várakozás átlag 2,3 százalékkal számolt.)


Bihari szerint Magyarország kilábalása az elmúlt 18 év legsúlyosabb válságából törékeny. A magyar gazdaság az elmúlt évben 6,3 százalékkal zsugorodott, és a negyedik negyedévben kijött a recesszióból a május 12-én kiadott KSH jelentése szerint.


Az emelkedő finanszírozási költségek és a nyugat-európai kiadáscsökkentések ugyanakkor csökkenthetik a keresletet a magyar export iránt, amely az ország gazdasági növekedési kilátásait is beárnyékolja - mondta Bihari.

Emellett az MNB monetáris tanácstagja azt is megjegyezte, hogy az Európaszerte tapasztalható magas deficitek és az adósságcsökkentési kényszer megnehezítheti a növekedésorientált új kormány azon szándékát is, hogy meggyőzze a befektetőket az ország idei évre vonatkozó, nagyobb államháztartási hiány finanszírozásáról. Magyarországnak korábban sorozatosan el kellett tolnia a kijelölt eruócsatlakozási céldátumait a növekvő államadósság miatt - jegyzi meg a Bloomberg.


Magyarország 2006-os 9,3 százalékos hiánya ebben az évben várhatóan 3,8 százalék körül alakul, tavaly pedig 4 százalékra mérséklődött. Matolcsy György, leendő nemzetgazdasági miniszter viszont korábban úgy nyilatkozott, hogy az új kormány megpróbálja meggyőzni az EU-t és az IMF-et a hiány 6 százalékra történő növeléséről - emlékeztetett a Bloomberg.


Bihari szerint a gazdasági válság második hullámának legfőbb tanulsága, hogy a költségvetési diszciplínát a korábban vártnál gyorsabban kell visszaállítani. Ilyen környezetben pedig nagyon nehéz elfogadtatni minden költségevetési szigor lazítására utaló hiánycélt, különösen az olyan előélettel rendelkező országoknál, mint Magyarország - hangsúlyozta a Bloombergnek.