Egészségesebbnek véli az emberek többsége – a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó friss kutatásának keretében megkérdezettek 61 százaléka – a biogazdálkodásból származó élelmiszereket. A válaszadóknak azonban csak a 54 százaléka választ ilyen terméket, amennyiben van elérhető a kínálatban.

„A bio élelmiszerek előállítását rendelet szabályozza, az ökológiai termelés célja a fenntartható mezőgazdasági igazgatási rendszer létrehozása, csak ökológiai mezőgazdasági összetevőkből áll, egyéb adalék- vagy segédanyagok nem, vagy csak minimális mértékben hasznosíthatók a termesztéskor. A biotermékek védjeggyel egyértelműen jelöltek, ami csak akkor kerülhet rájuk, ha minden elvnek tökéletesen megfelelnek, és ennek díját meg is fizetik” – összegezte a biogazdálkodással a bio címkével kapcsolatos tudnivalókat a Napi.hu-nak nyilatkozó dietetikus, Abonyi Orsolya.

Kiemelte, jelenthet előnyt a fenntarthatóság és a saját egészségünk szempontjából is, ha a bio terméket vesszük le a polcról a hagyományos helyett, de

ez nem jelenti azt, hogy csak a bio a jó és biztonságos élelmiszer. Akkor legalább olyan jól járunk el, ha törekszünk nem feltétlen bio minősítésű, de hazai, kistermelői, biztos forrásból származó, szezonális élelmiszert fogyasztani

– mondta.

Az amerikai Környezetvédelmi Munkacsoport közzétett egy listát arról, hogy milyen élelmiszerekből szükségtelen a biogazdálkodásból származót megvenni. Ide sorolhatók a következők is:

  • magvajak,
  • olívaolaj,
  • ananász,
  • banán
  • sárgadinnye,
  • hal,
  • avokádó,
  • pattogatni való kukorica,
  • citrusfélék.

Utóbbiak esetében viszont azzal érveltek, hogy – ahogy a sárgadinnye esetében is – a narancs, a citrom és a lime héjvastagsága miatt a ráspriccelt vegyszer nem jut el a gyümölcshúsig. Amint azt a lapunknak nyilatkozó dietetikus is kiemelte, akkor azonban ha például felkarikázva szeretnénk italba tenni vagy akár a lereszelt héjat süteménybe, mégis indokolt lehet a bio citrusféle vásárlása.

Kéz a kézben a GMO-mentessel?

Sokan egy kalap alá veszik a bio és a nem génmódosított termelésből származó, azaz GMO-mentes termékeket. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy akinek fontos az egyik, automatikusan fontos a másik címke is. A felmérés alapján azonban ez a legkevésbé sincs így:

a megkérdezettek mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden esetben figyel a bio és a GMO-mentes kitételre is vásárláskor; 17 százalékuk pedig azt mondta, ahhoz minden esetben ragaszkodik, hogy legalább az egyik elvárásnak megfeleljen a kosárba kerülő termék.

Vásárlói preferenciák a GMO-mentességgel és biogalkodási származással kapcsolatban
Vásárlói preferenciák a GMO-mentességgel és biogalkodási származással kapcsolatban
Forrás: Szinapszis, Napi.hu

A válaszadók 71 százaléka egyetértett abban, hogy a génmódosított alapanyagot nem tartalmazó élelmiszerek egészségesebbek, de csak a résztvevők 19 százaléka tartja ezt annyira fontosnak, hogy minden esetben ezt preferálja vásárláskor, ha a választék engedi. A megkérdezettek 42 százaléka úgy nyilatkozott, figyel a GMO-mentességre, de nem mindig.

A génmódosítás számos előnnyel járhat Abonyi Orsolya szerint is: például ha ennek köszönhetően egy növényfaj ellenálló lesz bizonyos kártékony rovarokkal, bogarakkal szemben, és emiatt nem szükséges peszticidek, növényvédőszerek használata, az mindenképpen pozitív hozadéknak tekinthető. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a tudomány még nagyon megosztóan vélekedik erről a kérdéskörről.

Rettegni semmiképp sem szükséges, de sosem baj, ha pontosan ismerjük azokat az élelmiszereket, amiket elfogyasztunk, a helyi, például piaci, kistermelői beszerzési formák ebben is segítséget jelenthetnek

– mondta a dietetikus.

A környezettudatosság szempontjából nem elhanyagolható a fenntarthatósági (fair trade) aspektus, valamint az, hogy honnan származik az adott élelmiszer. Ezek fontosabb tényezőknek bizonyultak a megkérdezettek számára annál, hogy bio vagy GMO-mentes-e az adott termék. Arra, hogy a termék fenntartható, tisztességes körülményeket biztosító gazdálkodásból származzon, a válaszadók 66 százaléka figyel, ha egy részük nem is minden alkalommal. Az pedig, hogy hazai árut válasszon, mindössze a résztvevők 16 százaléka számára nem prioritás.

Speciálisan magas árak

A megkérdezettek összesen 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen ételallergiája, ezek a következőképpen oszlottak meg:

  • Laktózintolerancia: 17 százalék
  • Tejfehérje-allergia: 10 százalék
  • Gluténérzékenység: 7 százalék
  • Olajos magvak: 5 százalék
  • Gyümölcsök: 4 százalék
  • Zöldségek: 4 százalék
  • Tojásallergia: 3 százalék
  • Szójaallergia: 3 százalék
  • Tengeri állatok: 3 százalék
  • Egyéb: 3 százalék

A felmérésben résztvevők 64 százaléka követ valamilyen diétát, a legtöbben (24 százalék) szénhidrátcsökkentett vagy -mentes étrendet, de sokan vannak azok is, akik laktózmentesen (14 százalék) vagy tejmentesen (11 százalék) étkeznek. Gluténmentes étrendet a válaszadók 6 százaléka tart, míg a résztvevők 4 százaléka vegetáriánus, 2 százalékuk pedig vegán.

Speciális élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos nehézségek
Speciális élelmiszerek vásárlásával kapcsolatos nehézségek
Kép: Szinapszis, Napi.hu

Amint a fenti ábra is mutatja, a speciálisan étkezők számára a bevásárláskor a legnagyobb problémát az okozza, hogy ezeknek a termékeknek az ára magas a hagyományos élelmiszerekhez képest.

A speciális vásárlói igényeket kielégítő élelmiszerek olyan plusz hozzáadott értékkel bíró termékek, amelyek a piac egy-egy szegmensének igényeit hivatottak kielégíteni. Ennélfogva nem tömegcikkek, kisebb szériában készülnek azoknál, áraik pedig e két feltétel mentén a hagyományos termékeké fölött vannak

– nyilatkozta a Napi.hu-nak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Ugyanakkor hozzátette, a speciális étrendet követők az elmúlt időszakban megfigyelhető tendenciák alapján egyre jobb helyzetbe kerülhetnek. „A különböző táplálék-érzékenységekkel élők kiszolgálása egyre szélesebb kínálattal történik. Ez pedig a verseny fokozódását jelenti e szegmensekben is, ami pedig az árcsökkenések, az akciók kapuja” – biztatta az érintetteket a szakértő.

A koronavírus, az energiaválság, a háború és az árrobbanás azonban súlyos nyomot hagyott az élelmiszerpiacon. Fórián Zoltán szerint ezek visszarepítették az élelmiszerpiaci kereslet szerkezetét legalább egy évtizeddel. Ismét kiemelt szerep jut az árnak a fogyasztói döntések során.

Ez kifejezetten erősen érinti a funkcionális élelmiszerek azon szegmenseit, ahol nem kényszer, tehát nem táplálékérzékenység mozgatja a keresletet.

A szakértő rámutatott, sorban 2009 óta sorban kapták az egyes élelmiszerek a kedvezményes besorolást általános forgalmi adó mértékének tekintetében, 2019-ben például az UHT és az ESL tej kapott 5 százalékos áfát. A 18 százalékos körbe a tejtermékek, ízesített tejek, gabona, liszt, keményítő és tej felhasználásával készült termékek tartoznak. Az ételérzékenységben szenvedők anyagi terheit pedig adókedvezménnyel igyekeznek enyhíteni.

A tejallergiások azonban nem részesülnek adókedvezményben, ráadásul a számukra egyedül megfelelő növényi italt valamint növényi alternatívákat 27 százalékos általános forgalmi adóval terhelik.

Melyik áruházlánc szolgálja ki legjobban a speciális igényeket?

 A kutatásban részt vevők szerint a speciális étrendűeknek szánt kínálat mellett a bio és a hazai termékek minősége is a Lidlben a legjobb, a második helyet pedig mindhárom kategóriában a Spar szerezte meg.

Preferenciák áruházak szempontjából
Áruházláncok választéka a speciális ételek terén 
Kép: Szinapszis, Napi.hu

 

 

 

A kutatásról

A kutatást a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó az Indamedia megbízásából készítette el, 800 fő megkérdezésével.

A felmérésben résztvevők 18 százaléka él a fővárosban, 20 százalékuk megyei jogú városban, 32 százalékuk egyéb városban, 30 százalékuk pedig faluban vagy községben. Legmagasabb iskolai végzettségük tekintetében 46 százalékuk jelölte a szakközépiskola vagy gimnázium lehetőséget, 38 százalékuk pedig főiskolát vagy egyetemet végzett. A megkérdezettek 56 százaléka teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, esetleg vállalkozó; 24 százalékuk nyugdíjas.