A hatóságok (GVH, kormányhivatalok, MNB) által tisztességtelennek minősített hirdetések, akciók és árfeltüntetések száma talán csökkent ugyan, de rengeteg olyan hiba van, amelyet a kereskedők, szolgáltatók többsége folyamatosan elkövet – mondta Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere, főtanácsadója. Tapasztalatai szerint ilyenek például az akciók határidőivel kapcsolatos félreértések (14 százalék szerint kötelező megadni akciós időtartamot, holott egy akció tarthat a készlet erejéig is – ugyanakkor sokan gondolják tévesen, hogy párhuzamosan lehet egy akció határidős és a készlet erejéig is).

Mindezek nyomán a CP Contact Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Kft. a Black Friday időszak előtt tesztelte a kereskedők tudását arról, hogy mennyire vannak tisztában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat elkövetésével. A tesztet kitöltő kereskedők 45 százaléka 40-60 százalék közötti eredményt ért el, ami közepes eredménynek számítható.

Kapcsolódó

Megbuktatni ilyen számolás szerint mindösszesen a kereskedők 1,5 százalékát kellene, de kettest sokan, (16,5 százalék) érdemeltek ki. A résztvevők 31 százaléka érdemelne négyest, 6 százalék jelest. A leggyengébb eredmény 8 százalék volt, hibátlanul hárman tudták kitölteni a tesztet.

A gond ugyanakkor az, hogy ugyanezzel a tudással az életben azok is összehozhatnak több százmillió forint bírságot a cégüknek, akik a fenti elmélet szerint négyest érdemeltek ki. A hatóságok ugyanis egy látszólag kisebb hiba (akcióhoz választott kép, felirat) több tízmillió, vagy százmilliós büntetéseket osztogattak.

Nem megtévesztő, ha már nincs

Bár a GVH több évtizede konzekvensen szankcionálja azokat az akciókat, ahol a meghatározott időtartamú akció alatt kifogy az akciós termék (kivéve, ha eljárásában a kereskedő bizonyítja a megfelelő készletgazdálkodást, és a termékről lemaradt fogyasztókat is kárpótolja valamilyen módon), a legtöbb rossz válasz éppen ebben a kérdésben született. A válaszadók közel 40 százaléka gondolja úgy, hogy nem minősülhet a fogyasztók megtévesztésének, ha a BF akció napján az akciós termék már délelőtt elfogy.

Kép: CP Contact

Hasonlóan nem állt még össze a kép abban a kérdésben, hogy mit is üzennek egy egyszerű, felirat nélküli kedvezménnyel (például 70 százalék). Sokan nem értették meg, hogy a kedvezménynek egyértelműnek kell lennie. Ha csak 70 százalékot ír ki a kirakatba egyéb tájékoztatás nélkül, az bizony akár azt is jelentheti, hogy minden terméket 70 százalékos kedvezménnyel kínál.

Nagy magabiztosságot mutattak ugyanakkor a kitöltők abban a több országban is problémás kérdésben, hogy egy magas kedvezménnyel árult termék jótállását vagy szavatosságát meg lehet-e vonni a fogyasztótól, itt senki sem hibázott a válaszadók közül. Hasonlóan hibátlan válaszok érkeztek az áthúzott eredeti ár kérdésében – mindenki tudta, hogy az áthúzott eredeti árat alkalmazni kell, az nem lehet fiktív ár.

A 2 nap az 2 nap

Jól teljesítettek a kereskedők azon a területen is, ahol a megadott szállítási határidőkért történő felelősségvállalásra kérdeztek rá a teszt készítői. 97 százalék írta helyesen, ha a termék mellett 2 napos szállítási határidő van, akkor azt tartani kell, és ha ettől eltérő adat van az ÁSZF-ben, az is megtévesztésre alkalmas.

Megizzasztották a kereskedőket

A fekete napok (hetek) előtt közzétett 10 kérdéses tesztet 2 hét alatt több 423 kereskedő töltötte ki. A teszt 10 kérdése nem volt könnyű, ismert és régóta alkalmazott alapelvekre kérdezett rá, de volt, ahol csak egy jó válasz volt a feleletválasztós kérdésekre, más helyeken kettő vagy három. A teszt készítője, Siklósi Máté előzetesen úgy kalkulált, hogy aki 80 százalék felett teljesít, az eléggé jól átlátja az akciókkal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok rendszerét, és akár vezetőről, akár alkalmazottról van szó, nagy hibákat nem fog elkövetni a munkája során.

Az utóbbi 1-2 év fogyasztóvédelmi slágertémája, az agresszív gyakorlatok „pszichés nyomásgyakorlása” is közismert, hiszen a válaszadók 97 százaléka helyesen látta, hogy az „utolsó darab ezen az áron” felirat milyen körülmények esetén lehet tisztességtelen.

A felmérés készítői számára inkább pozitív meglepetést hozott a teszt eredménye, hiszen korábbi felmérések alkalmával sokkal rosszabb átlagos eredmények születtek. Siklósi Máté a viszonylag jobb eredményeket azzal magyarázta, hogy a GVH magas összegű bírságai miatt több akciós szabálytalanságról is széles kör szerzett tudást a sajtón és a szakmai szervezeteken keresztül.