Idén már a hetedik éve indul az eredetileg amerikai fogyasztási tébollyal, a Black Friday-vel a karácsonyi vásárlási szezon. Ugyanakkor úgy fest, hiába a felhajtás és a reklámáradat: kevesen vannak, akik kifejezetten erre az időszakra időzítik az ünnepi vásárlást - sokan csalódtak ugyanis az akciókban, minden harmadik magyar átverésnek tartja az egész jelenséget – derül ki egy friss vásárlói felmérésből.

Egyre kisebb jelentőséggel bírnak a különböző “vásárlási ünnepek”, így a Black Friday súlya is évről-évre csökken - derül ki Jagodics Rita, marketingszakember felméréséből. Megkopott a Black Friday varázsa: a magyarok csupán 13 százaléka gondolja úgy, hogy kifejezetten a Fekete Péntek akciói során szerzi be az ünnepi ajándékokat. Jagodics szerint ennek az az oka, hogy “a legtöbben már nem hisznek a leárazásokban, mert túl sokszor csalódtak.

Karácsony előtt persze mindezzel együtt is számítani lehet kiemelkedő forgalomra.” Ezt támasztja alá, hogy a válaszadók több 50 százaléka az ünnepek előtti hetekre tervezi a vásárlást, vagyis nem korlátozódik a rendkívül kedvezményes “vásárlási ünnepnapokra.”

A járvány „eredménye”, hogy megfontoltabban költenek az emberek. Igaz, hogy tompul a pandémia hatása a költéseinkben, nő a kasszáknál hagyott összeg, ám továbbra is erőteljesen érzékelhető a jelenléte. A magyarok 33 százaléka szeretne kevesebbet költeni ajándékokra, mint az előző évben. Többet csupán a válaszadók 10 százaléka költene ajándékokra, míg a válaszadók több mint fele legfeljebb ugyanakkora összeget hagyna a boltokban.

“Vannak, akik a kereskedők nehézségei miatt arra számítanak, hogy kénytelenek lesznek akciókkal magukhoz csábítani a vásárlókat. Ugyanakkor vannak olyanok is, akik viszont a Covid-19 jelen-tette bizonytalanság miatt inkább spórolásba kezdtek” - magyarázza Jagodics. A magyarok több mint 75 százaléka legalább olyan mértékű leárazásokra számít, mint tavaly.

Szintén a járvány okozza az online költések rohamos emelkedését is: az emberek majdnem fele (49,7 százalék) többet vásárolt online az elmúlt időszakban. Nem csak a járvány kényszerítette ki persze az internetes vásárlások növekedését. Közrejátszik az is, hogy megjelentek új vásárlói rétegek az online térben: ők a Baby Boom korszakban születettek, vagyis a 62-84 év közötti korosztály, valamint a legfiatalabbak, vagyis a Z generáció, ami a 12-26 éveseket jelenti. Az utóbbi csoport elsősorban kozmetikumokat és ruhákat vásárol.

“Ezek együttes hatásainak is köszönhető az, hogy az online kereskedelem 3 évet ugrott előre 1 év leforgása alatt. Tavaly 909 milliárd forintot költöttünk online, ami a korábbi 16-18 százalékos éves növekedéshez képest 45 százalékos ugrást jelentett” - hangsúlyozza a szakember. Ráadásul az online vásárlás további erősödése várható: a válaszadók 53 százaléka különböző mértékben, de továbbra is tart az üzletekben történő vásárlástól. Ezzel együtt is látható, hogy enyhül a járványtól való félelem, amit jól mutat az az adat, hogy tavaly a válaszadók közel 70 százaléka tartott valamennyire az üzletekben való vásárlástól.

Bár évről évre egyre többen rendelnek külföldi webshopokból, egyre több a csalódott vevő. A válaszadók 45 százaléka szokott ritkán külföldi oldalakról rendelni, míg 6 százalék egyre többször vásárol így. A jövőben ez egyre komolyabb kihívást jelent a magyar kereskedők számára, hiszen így sokszor jóval kedvezőbb áron juthatnak hozzá a vásárlók a termékekhez.