Blöff lehet a Magyar Nemzet és a Népszabadság által is megszellőztetett, a korábban ismerteknél jóval terjedelmesebb kívánságlista, amely az IMF által kért gazdaságpolitikai intézkedéseket veszi számba, és ami a kormánypárti országgyűlési képviselők sárvári összejövetelén szivárgott ki. Amint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a jövő évi költségvetési kiigazításhoz az IMF a nyugdíjak csökkentését, a nyugdíjkorhatár-emelését, a családi pótlék csökkentését, a személyi jövedelemadó emelést, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, bürokrácialeépítést és általános értékalapú ingatlanadó bevezetését javasolja. További elvárás a lapértesülések szerint, hogy az önkormányzati kiadásokat csökkentsék, valamint hogy a kormány vezesse ki a bankadót és a pénzügyi szektornak juttasson forrásokat.

Ilyen részletes és összetett kívánságlistát a nemzetközi hitelező szinte soha nem szokott megfogalmazni, ráadásul az eddig kiszivárgott hírekhez képest rengeteg új politikailag nem csak kényes, de szinte vállalhatatlan területet is felölel. Ilyen például a nyugdíjak csökkentése, amiről Orbán Viktor kormányfő többször azt mondta, hogy a kormány meg fogja őrizni a nyugdíjak reálértékét. (Az Origo.hu-nak nyilatkozó résztvevők benyomása szerint a kormányfő sokkal inkább egy valamennyi eshetőséget számba vevő "horrorforgatókönyvet" vázolt fel, mintsem a szervezet konkrét kéréseit.)

QP | Quality Placement

Valószínűbbnek tűnik az a szcenárió, hogy kormányzati körök elsősorban kommunikációs célok miatt szivárogtatták ki a listát, ami vélhetően nem - legalábbis nem teljes egészében - a Valutaalaptól származik. A szivárogtatás célja egyrészt a lakosság, másrészt a frakció ijesztgetése lehet, amivel elérhető, hogy bármilyen, a felsoroltnál kevesebb, IMF-felé tett engedményt sikerként lehet majd kommunikálni.

Többszörös kiigazítás, de minek?

Brutális lenne Németh Dávid, az ING elemzője szerint ha ilyen listát küldött volna az IMF a kormánynak, hiszen egy ekkora csomag több ezermilliárd forintos kiigazítást ölelne fel, miközben legfeljebb 300-400 milliárd forintos egyenlegjavulásra szorul a jövő évi büdzsé, az esetleges élelmiszeráfa-csökkentés és a munkahelyvédelmi akcióterv miatt. Németh szerint általános ötletelések kerülhettek elő a sajtóban, vagyis a lista nem az IMF-től származik. A kiszivárogtatás politikai színezetére utal, hogy lényegében valamennyi listán szereplő pontot a kormány ellenez.

Egy-két tétel ugyanakkor valóban előkerülhet a tárgyalásokon, és jó eséllyel ezek opciók lesznek majd a jövő évi költségvetési kiigazításban. Elsősorban az állami szféra kiadásait vizsgálhatják át a nemzetközi szervezet és a kormány szakértői. Bár bércsökkentés egyelőre nem valószínű, bérbefagyasztás lényegében eddig is volt a közszférában. Hozzá tartozik ehhez - Németh szerint - hogy más országokban, például a Baltikumban, IMF programok hatására bércsökkentés is volt a szervezet kérésére.

A nyugdíjkorhatár emeléséről jelenleg is érvényben van egy tervezet, bár az elképzelhető, hogy itt a végrehajtás gyorsítását kérje az IMF. Az szja-rendszer megváltoztatása is lehet elvi opció, bár Németh szerint politikailag ez is kényes terület, ahogy az egységes és általános ingatlanadó bevezetése is. Burkoltan viszont létezik ingatlanadó, hiszen önkormányzati hatáskörben bevezethető, és az elemző szerint egyre szélesebb területen élni is fognak ezzel a joggal az önkormányzatok.

Gyanúsan új elemek vannak a listán

A listán szereplő néhány tételről különösen nehéz lenne megegyezni - véli Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza, aki elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban kiszivárgott néhány elemről eddig nem is lehetett hallani. Ha igaz a kiszivárogtatás, akkor különösen nehéz lesz megegyezni a nyugdíjak és a családi pótlék csökkentéséről, mivel ezek az eddigi gazdaságpolitika sarokpontjait képezték - emelte ki Gárgyán.

A szakértő szerint ugyanakkor vannak olyan tételek, amelyek könnyen egybecsenghetnek a kormányzati elképzeléssel, ilyen lehet akár a nyugdíjkorhatár emelése, az utazási kedvezmények megvonása, valamint a bürokrácia és az önkormányzati kiadások lefaragása. Ezért elképzelhetőnek tartja az elemző, hogy tárgyalásstratégiai célból - hogy könnyebb legyen a kompromisszumot megkötni - ezeken a területeken engedni fog a kormány.

Gárgyán Eszter szerint a privatizációs elképzelések is bonyolíthatják a tárgyalásokat, hiszen az ellenkezne a magyar kormány eddigi törekvéseivel, például a közművek államosításával.

A szakértő úgy látja, hogy a nehéz tárgyalásokat majd csak a jövő év elején sikerülhet lezárni, de a mostani felvetésekre a kormány egy-két héten belül reagálni fog. A továbbra is fennmaradó egyik legfontosabb vitapont a jegybankra kivetendő pénzügyi tranzakciós illeték kérdése, amellyel kapcsolatban várhatóan kötelezettségszegési eljárás is indul szeptember 27-én Magyarországgal szemben. Gárgyán elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyes kormányzati kommunikáció ellenére, várhatóan előbb vagy utóbb meghátrál a kabinet, és nem veti ki az illetéket az MNB-re.

A tárgyalások gyors és sikerese lezárását továbbra is külső tényezők fogják nagyban befolyásolni, vagyis ahogy romlanak a hazai finanszírozással kapcsolatos kondíciók, úgy javulnak a megállapodás esélyei.