A tavalyi 600-800 forintos ár helyett idén csupán 150-200 forintot kínálnak a felvásárlók a bodza kilogrammjáért, dacára annak, hogy a súlyos aszály miatt az idei termés volumene elmarad az előző évek szintjétől - írta cikkében Magyarország egyik vezető mezőgazdasági portálja. az Agroinform. Hozzátéve, hogy a termelők helyzetét az is tovább nehezíti, hogy jelentősen nőttek az energiaköltségek, és a munkaerő ára is.

A szeptember végével záruló idei bodzaszezonban szakadt meg a bodzaár emelkedésének többéves trendje: miközben tavaly a 2018-as árnak akár a nyolc-tízszeresét is kifizették a felvásárlók a termelőknek, az idén hiába várták a termelők a tavalyi árszint ismétlődését. Az alacsony felvásárlási ár ha marad, sok ültetvényen meg sem kezdik szeptember második felében az úgynevezett második szedést.

„Az árak jelenlegi alakulásában jelentős szerepe van annak, hogy idén Ukrajnában (részben gazdasági kényszerűségből is) sokkal több bodzát szedtek, mint a korábbi években, ami jelentősen megnövelte a régiónkban a kínálatot" - mondta Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezetének (BOTÉSZ) kereskedelmi vezetője. Szerinte azonban az is a jelenegi helyzetet magyarázza, hogy a bodza termelői-felvásárlói kapcsolata a legkevésbé szabályozott és szervezett, így ez kiszámíthatatlanná teheti  a piaci mozgásokat.

Nem segít a termelők helyzetén az sem, hogy míg a covid-járvány kitörése után nyugaton jelentősen nőtt az igény a kiváló immunerősítő hatással rendelkező bodza gyógyászati felhasználására is, mostanra e hullám sokat veszített az erejéből. A gyártók a gazdasági válság miatt pedig a kereslet további csökkenésére számítanak, emiatt viszont már most visszafogják a készletezést.

Kiváltják, leváltják

A bodzát továbbra is leginkább az élelmiszeripar használja fel: ételszínezékként különféle italok és ételek festésére alkalmazzák. A tavalyi magas árak miatt azonban a gyártók egy része alternatív színező anyagok (például fekete répa, fekete berkenye) felé fordult, így a bodzasűrítmény akár véglegesen kikerülhet a receptúrából. Akinél megmaradt, az viszont a tavalyi helszetből tanulva igyekezett olcsóbb beszerzési forrásokat találni, és e célra pedig az Ukrajnából származó mellett a hazai vadbodza is sokaknak megfelelt.

A bodzapiac bizonytalansága, a hektikus ármozgások miatti magas kockázat, valamint az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása a vízigényes bodzaültetvényekre várhatóan csökkenteni fogja a bodzatermő területek nagyságát Magyarországon. Ez a folyamat az évtized közepére akár fel is gyorsulhat az agrár-környezetgazdálkodási támogatások jelenlegi szakaszának kifutását követően

– figyelmeztet Csizmadia György.

Magyarországon a hivatalos adatok szerint évek óta mintegy 15-16 ezer tonna bodzát szüretelnek, a mintegy 5500 hektárnyi nyilvántartott termőterületen kívül számottevő a vadon termő bodza részaránya a teljes felvásárlási mennyiségben.