A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A szankció részeként a foglalkoztató két éven át marad a listán, ezt követően automatikusan lekerül onnan. Kivéve, ha ismételten elkapja a hatóság. Ebben az esetben a korábbi ügyek is fenn maradnak a listán, vagyis a szemlélő számára egyértelmű lesz a folyamatos visszaélés − van, aki háromszor is lebukott.

A feketefoglalkoztatásban nem is az a legnagyobb kockázat, hogy nyilvánosságra kerül a csalás − ez például egy jogtalanul igénybe vett támogatás, vissza nem fizetett támogatási hitel esetében sokkal kevésbé hitelrontó. Azonnal sokba kerül ugyanakkor a bírság, amit köteles kiszabni az ellenőr − ez 30 ezer és tízmillió forint közti összeg, visszaesőknél nyilván magasabb. A bírságot minden be nem jelentett munkavállaló után meg kell fizetni, az ugyanis személyre szabott és nem a szabálytalanság tényét bünteti. A visszaesők mindig súlyosabb elbírálás alá esnek − akár 12 vagy végső eseten 30 napos üzletbezárással is járhat a szabálytalanság.

Emellett arra is számítani kell, hogy az adóhatóság azonnal kiszámlázza visszamenőleg az elmaradt bérterheket. Ez esetben a hatóság alapból azt feltételezi, hogy a munkavállaló tartósan ott dolgozik, vagyis nem egyhavi adót és járulékot kell befizetni − kivételt képeznek az idénymunkák, egy balatoni kukoricaárus után nem kell januárig fizetni.

Extra szankció, hogy a feketén foglalkoztató cégek, magánszemélyek elesnek az állami támogatásoktól, nem indulhatnak pályázatokon és a közbeszerzési eljárásokból is ki vannak zárva. Ez nyilván a nagyobb cégek számára jelent komoly érvágást. A listán nem csak ilyenek vannak. Bőven szerepelnek ott magánszemélyek is, akik valószínűleg egyetlen alkalmazottal, esetenként családtaggal dolgoznak. Számukra ugyanakkor a néhány millió forintra rúgó bírság és elmaradt adó, járulék is hatalmas terhet jelent.

QP | Quality Placement