A Napi.hu konferenciáján Balatoni András, az MNB igazgatója az inflációs kilátásokról és a magyar gazdaság előtt álló más kihívásokról beszélt. hangsúlyozta, hogy az inflációt befolyásoló külső tényezők most kedvezővé váltak: az energia-, és gabonaárak visszaestek a válság előtti szintre. Emellett a pandémia utáni helyzet, amikor az ellátási láncok akadoztak, ugyancsak megoldódott, így a termelés immár minden iparágban folyamatos.

Inflációs tényezők

Ugyancsak fontos tényező az MNB monetáris politikája, miután elsők között kezdték meg a szigorítást, és a legmagasabbra emelték a kamatot, kétségkívül erre szükség is volt az Európában legmagasabb infláció miatt. Ami kedvezőtlen, az a belső kereslet drasztikus visszaesése, ami ugyan az infláció mérséklése irányába hat, de a gazdaságot visszafogja.

Hogy a külső tényezőktől, a változékony faktoroktól megtisztított folyamatokat jól láthassuk, létrehozták a maginflációt mérő számot. Ez még azt mutatja a legtöbb fejlett országban és nálunk is az alapfolyamatok áremelkedése még magasan maradt, és itt fel is merül a kérdés, hogy az élelmiszerek erős áremelkedése miatt miért emelkednek a távközlési vagy akár banki költségek. Erre a szakember nem lát racionális magyarázatot, inkább pszichológiai tényezők játszhatnak közre.

Reálbérek

A magas infláció, és ezen belül is az élelmiszeripari termékek rendkívül magas áremelkedése a reálbéreket mínuszba fordította, a vásárlóerőt erősen visszavetve. Ez valamilyen szinten a fejlettebb nyugat-európai országokat is érinti, ami befolyásolhatja a magyar exportlehetőségeket. A csökkenő reálbér jelensége Balatoni András szerint vélhetően hamar megszűnik.

Gazdasági növekedés

Ami a gazdasági növekedést illeti, a tavalyi harmadik negyedév óta technikai recesszióban vagyunk elsősorban a belső kereslet visszaesése miatt, amit részben kompenzál az export. Ugyanakkor a munkaerőpiac kedvező képet mutat: nem nőtt a munkanélküliség, nem csökkent a foglalkoztatottság, sőt, nőtt a szabad munkahelyek száma. Az infláció visszaszorulásakor így gyorsan tud növekedésbe váltani a vásárlóerő, és ez már a második félévben is kihúzhatja a gazdaságot a recesszióból.

Termelékenységi problémák

Az export most nagyon támogatja a gazdaságot, és azon kívül, hogy ez mérsékli a gazdasági visszaesést, segített a külgazdasági egyensúly gyors visszaállításában a tavalyi energiaválság után. Ugyanakkor komoly gond, hogy az exportra termelő nagy ágazatok, mint az autógyártás, vagy akár a most felfutó akkumulátorgyártás, kis hozzáadott értéket képez. Emellett a hatékonyság, a termelékenység is alacsony: alulmúlja a szlovák és a lengyel értékeket.

Kívülről nézve így a magyar gazdaság szerkezete jó, ugyanakkor a struktúra mégsem megfelelő. Néhány ágazatban kifejezetten jó a helyzet, ugyanakkor néhány nagy volument termelő ágazatban, köztük az élelmiszeriparban is, igen alacsony a termelékenység. Az infláció csökkenésén túlmenően így ez lesz egy komoly kihívás a gazdaság számára, ráadásul ez nehezebb feladat, mint az infláció visszaszorítása.