A Napi Gazdaság csütörtöki cikke

− Egyre többször hallani, hogy az Európai Bizottság (EB) várhatóan versenyszabályokba ütközőnek minősíti a Malév Zrt.-nek juttatott állami támogatásokat. Ön hogy látja esélyeinket?

− Az eljárást indító bizottsági döntésből kiindulva, továbbá az EB gyakorlatát ismerve valóban jó eséllyel következtethetünk arra, hogy Brüsszel a versenyszabályokba ütközőnek minősíti a támogatásokat. A magyar állam "érvelési tere" kicsi, így legfeljebb arra lehet esély, hogy a felsorolt nyolc kifogásból egyes esetekben, részlegesen igazolni tudja az intézkedéssorozat jogszerűségét. Ettől függ majd a Malév által az államnak esetlegesen visszafizetendő összeg nagysága is. A legrosszabb esetben százmilliárd forint körüli összeget kellene a Malévnak visszaadnia az államnak, a légitársaság − önállóan − nagy valószínűséggel ennek töredékét sem tudná előteremteni.

A brüsszeli döntés viszont időszerűvé teszi vagy más megközelítésben lehetőséget biztosít arra, hogy végre döntsön a tulajdonos állam a Malév jövőjéről, a hogyan továbbról. Mi legyen a cég eszközeivel? El lehet őket adni, egyben, vagy részletekben? Kell-e ragaszkodni egy nemzeti légitársasághoz? Versenyképessé lehet tenni valamilyen karcsúsítással egybekötve a céget?

− Vannak nemzetközi példák ilyen esetre?

− Az egyik legismertebb eset az Alitaliával kapcsolatos. Az Alitalia az elmúlt húsz évben folyamatosan pénzügyi problémákkal küszködött, többször is kapott állami támogatást. Az EB egy 2008-as döntésével jogellenesnek minősítette az olasz állam tőkejuttatását és elrendelte az összeg visszafizetését. A döntéssel párhuzamosan ugyanakkor jóváhagyta az olasz állam tervét a cég eszközeinek értékesítéséről. A nehéz pénzügyi helyzetből való kilábalás kapcsán az Alitaliához hasonló megoldást alkalmaztak a belga Sabena vagy a görög Olympic Airways esetében is. Ezek közös jellemzője, hogy a korábbi cég megszűnt − a Sabenának például még a neve is eltűnt, ma Brussels Airlines néven működik −, értékes eszközeit értékesítették és egy új, karcsúbb cég folytatta az üzletet.

− Milyen eszközökre érdemes elsősorban gondolni?

− A légitársaságtól függ, hogy melyek minősülnek értéket képviselő eszközöknek. Általában a gépparkot, illetve a repülőterek használatához fűződő jogokat (az úgynevezett résidőket) szokták ide sorolni. Meghatározó, hogy az utazóközönség szempontjából mennyire minősül kedvezőnek egy-egy légitársaság járata. Hiszen például nem mindegy számomra az, hogy az úti célomtól milyen távolságra van a repülőtér, ahova leszáll a gép, a nap milyen szakában érkezem oda.

− Az új cég lehet állami tulajdonú?

− Elvileg lehet, az EU joga nem tartalmaz semmilyen korlátot e szempontból, de ekkor is be kell tartani az állami támogatásról szóló szabályokat. Az Alitaliánál az EB azzal a feltétellel járult hozzá az eszközértékesítéshez, hogy azt átlátható folyamattal valósítsa meg a tagállam, biztosítva az eszközök valós piaci értéken történő értékesítését. Az új légitársaságokat egy külső befektetővel együttműködve voltak képesek beindítani. A Malév lehetőségeivel kapcsolatban nem mennék bele találgatásokba. A lényeg, hogy bármi történik, azt az EB-vel egyeztetve szükséges megtenni, ahol elvárás az eszközök piaci értékű és átlátható értékesítése. A szabálytalan megoldások miatt a számlákat ugyanis − ha később is, de − mindig benyújtják.

− Ezen intézkedések megtételével "maga mögött tudhatja" majd az állam a Malévval kapcsolatos kellemetlenségeket?

− Biztos választ adni nem lehet, de fontos megjegyezni, hogy még az EB döntése is megtámadható az Európai Bíróság előtt, illetve lehetséges további következmény is. Egyrészt az Alitalia esetében még jelenleg is folyamatban van az Európai Bíróság előtt Luxemburgban az EB eszközértékesítéssel kapcsolatos döntéséhez kötődő jogvita. A döntést egy versenytárs légitársaság támadta meg, azzal érvelve, hogy az eszközök kimenekítésével létrejövő új cég is támogatásban részesült azáltal, hogy nem örökölte meg a visszafizettetési kötelezettséget. Az ügyben még nincs döntés, így ez növeli a bizonytalanságot a megoldási lehetőségek kapcsán.

Ráadásul a magyar állam jó eséllyel elmulasztotta betartani az uniós jog azon előírását, mely szerint addig nem lehet végrehajtani egy állami támogatásnak minősülő intézkedést, amíg azt az EB nem hagyta jóvá (a jelenleg a bizottság által vizsgált és jó eséllyel jogellenesnek minősített juttatásokhoz Magyarország nem kérte Brüsszel  engedélyét). Ilyen esetben pedig − meghatározott feltételek teljesülése esetén − lehetőség van a magyar bíróság előtt kártérítési keresettel élni azoknak, akiket kár ért a jogellenes támogatás miatt. Ilyen igénnyel jellemzően a versenytársak léphetnek fel. Mivel az EB előtt jelenleg folyamatban levő eljárást is egy konkurens légitársaság kezdeményezte, nem tartom kizártnak, hogy akár ilyen formában még folytatódik a Malév-saga.