Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot terjesztett elő az Európai Tanácsnak, amely szerint Magyarország 504 millió euró (körülbelül 180 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatást kaphatna a 100 milliárd euró keretösszegű SURE - azaz a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz - alapból.

A Bizottság döntése több hetes csúszással született meg, a magyar kormány ugyanis augusztus 6-án kért hivatalosan pénzügyi támogatást ebből a keretből az EU-tól, és már hetek óta a magyar kormányé volt az egyetlen benyújtott tagállami igény, amiről nem született döntés. A bizottsági közlemény emlékeztet, hogy a szerdán előterjesztett javaslatot megelőzően már 16 tagállam esetében nyújtott be a Bizottság javaslatot és hozott a Tanács határozatot annak érdekében, hogy a kérdéses tagországok pénzügyi támogatáshoz jussanak az eszköz segítségével. A Magyarországnak juttatandó 504 millió euróval együtt a Bizottság eddigi javaslatainak teljes költségvonzata 87,8 milliárd euró, azaz ekkora összegben kap az érintett 17 uniós tagállam pénzügyi segítséget a SURE forrásaiból.


A Tanács jóváhagyását követően Magyarország kedvező feltételekkel nyújtott hitelek formájában jut majd hozzá a támogatáshoz, amelyet maximum 15 éven belül kell visszafizetnie. A tanácsi döntéstől számított 18 hónapon belül lehet majd lehívni a kölcsönt legfeljebb nyolc részletben. Ezek a források abban segíthetnek, hogy fedezzék a koronavírus-világjárvány miatt életbe léptetett csökkentett munkaidős foglalkoztatási - és hasonló célú - programok, valamint a kapcsolódó egészségügyi intézkedések költségeit.

A magyar kormány öröme azonban nem lehet felhőtlen: a Bruxinfo információi szerint ugyanis a magyar kormány eredetileg egymilliárd eurós hitelkeretre nyújtott be igényt, ám a javasolt összeg végül azért fogyott körülbelül a felére, mert Brüsszel számos javasolt intézkedést nem fogadott el minden kétséget kizáróan munkahelymegtartónak.

Ezekre lehetne költeni a pénzt

A Bruxinfo szerint a Magyarország részére javasolt keret nagyjából felét egészségüggyel kapcsolatos intézkedésekre lehet majd felhasználni, míg a másik felének legnagyobb hányada (113,7 millió euró) a költségvetésből február 1. óta a rövidített munkaidejű foglalkoztatáshoz köthető munkahelyvédelmi intézkedések költségeinek (640 euró) részleges fedezetéül szolgál.

A kölcsönből összesen 15 intézkedést lehet majd finanszírozni:

  • 1. Turisztikai célpontok kapacitásainak javításához nyújtott ideiglenes támogatás a meglévő munkaerő megtartása érdekében.
  • 2. Ideiglenes támogatás élelmiszerfeldolgozó vállalkozásoknak, különösen önfoglalkoztatók és egyszemélyes cégek számára.
  • 3. Ideiglenes támogatás a méhészeti szektorban.
  • 4. Ideiglenes támogatás haltenyésztő vállalkozásoknak.
  • 5. Azoknak a gyermektámogatási kedvezményeknek a kiterjesztése 2020. június 30-ig, amelyek a veszélyhelyzet alatt lejártak.
  • 6. A munkavállalók tb-befizetésének felfüggesztése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és decembere között, a költségeknek arra a részére, amelyek a munkaidő csökkentése vagy felfüggesztése miatt keletkeztek a cégeknél.
  • 7. A képzési díjak befizetése alól a munkaadóknak 2020 márciusa és december között nyújtott mentességek.
  • 8. A munkaadók által fizetett rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentése bizonyos szektorokban 2020 márciusa és júniusa között.
  • 9. Adómentesség nyújtása a KATA-rendszerben adózók 26 tevékenysége esetében.
  • 10. A KIVA adóalapjából a személyi költségek kizárása bizonyos szektorokban 2020 március és június között.
  • 11. Egyszeri átalány fizetés az egészségügyben dolgozóknak a járvány idején végzett többletmunka elismeréseként.
  • 12. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kötődő költségek az állami tulajdonú vállalatoknál.
  • 13. A járvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekhez kapcsolódó költségek és az állami tisztviselők egészségének megóvására meghozott intézkedések költségei.
  • 14. A kórházakban az infrastruktúra és az ápolószemélyzet, valamint a betegek védelmében eszközölt beruházások költségei.
  • 15. A kórházakban és más egészségügyi intézményekben a személyi védelmet szolgáló eszközök és berendezések közvetlen költségei.

Kötvényt is bocsát ki az EU

A fentieken felül az Európai Bizottság szerdán azt is bejelentette, hogy hamarosan uniós SURE-kötvényt bocsát ki szociális beruházási kötvényként az eszköz költségvetésének fedezésére. A szociális beruházási kötvények keretrendszere biztosítani fogja a befektetők számára, hogy az ilyen kötvényekbe történő befektetéseik pozitív társadalmi hatással járó szociálpolitikai intézkedések finanszírozását - jelen esetben a koronavírus-világjárvány társadalmi hatásának és következményeinek enyhítését - fogják szolgálni.

A Bizottság által kidolgozott keretrendszer egyúttal a szociális beruházási kötvények piacának fejlődését is elősegítheti, amely a fenntartható finanszírozások európai piacának egyik pillére. Az első SURE-kötvények kibocsátására október második felében kerül majd sor.