"A rendelkezésre álló forrásokat 100 százalékban lehívta Magyarország, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredménynek számít. Kilencezer milliárd forintot fordítottunk fejlesztésekre" - jelentette Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár az előző EU-s pénzügyi ciklus támogatásainak elköltéséről. A 2007-2013-ra Magyarországnak járó támogatásokat 2015 utolsó napjáig lehetett hivatalosan elkölteni, Lázár a sikerről is ezután számolt be.

Csakhogy az Európai Bizottság a pénz egy jelentős részét, közel 10 százalékát nem fizette még ki, ennek a pénznek a határidő utáni elszámolása pedig jelenleg is vitatott - hívja fel a figyelmet a 444.hu cikke, amelyből kiderül, hogy a pénzt a magyar kormány hitelből pótolja, egyelőre bízva abban, hogy egyszer majd sikerül beszedni Brüsszelből a hiányzó összeget. Csak 2015-ben 560 milliárd forint hitelt vett fel az ország az át nem utalt EU-s pénz pótlására, mondta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója egy február végi interjúban a Portfoliónak. Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyiből a 4-es metró épült.

Brüsszel elsősorban azért nem fizet, mert a magyar támogatási programok egy jelentős részénél valamilyen szabálytalanságot talált.

A 444.hu szerint a következő programok álltak le:

1. A KEOP 5.5.0 prioritása, vagyis energiatakarékos közvilágításról szóló pályázatok. Az uniós vizsgálat az Elios Zrt. ( amelynek tulajdonosai között volt még Tiborcz István is, Orbán Viktor miniszterelnök veje) fantasztikus győzelmi sorozata nyomán indult. Magyarország jelenleg nem nyújt be közvilágítással kapcsolatos számlákat Brüsszelnek.

2. A KEOP 7.9.0 prioritása, amiből különböző környezetvédelmi beruházások tervezését, előkészítését lehetett finanszírozni. Itt leegyszerűsítve kamu tanulmányokra lehetett nagy pénzeket felvenni. A 444.hu úgy tudja, a két KEOP-os probléma nyomán összesen 131 millió euró ragadt be, vagyis 40,6 milliárd forint.

3. Aszfaltügy: itt a bizottság egy 2007-től tartó gyakorlatba kötött bele, konkrétan abba, hogy rendszerint csak olyan útépítő pályázhatott, akinek 50 kilométeren belül saját aszfaltkeverő telepe volt. A vita miatt állnak a KÖZOP (közlekedés) és a hét ROP (regionális fejlesztések) útépítésre vonatkozó kifizetései, immár legalább két éve.

A beragadt összeg 573 millió eurót (közel 178 milliárd forintot) érint, de a 444.hu szerit az aszfaltvita miatt szintén beragadt a KÖZOP-nak az a része, amit nem a koháziós alapból, hanem az ERFA-ból, vagyis a regionális fejlesztési alapból finanszíroznak. Ez további 833 millió eurót, azaz 258 milliárd forintot érint.

4. Öveges program: a portál úgy tudja, amíg a bizottság ezt a programot vizsgálja, addig az egész TÁMOP (társadalmi mobilitás) program áll. Itt 780 millió eurót, vagyis 241 milliárd forintot tart vissza Brüsszel.

5. A pályázatok irányítási és ellenőrzési rendszerét is problémásnak látja a bizottság a TIOP, vagyis a társadalmi infrastruktúra program esetében. Itt a beragadt összegről ellentmondó információt kapott a 444.hu két különböző helyről. Az egyik szerint 121 millió euró (37,5 milliárd forint), a másik szerint 218 millió euró (67,6 milliárd forint) a visszatartott összeg. Ugyanakkor több helyről is azt a megerősítést kapta a portál, hogy a felfüggesztések hamarosan hivatalossá válnak és az aszfaltügyhöz hasonló szakaszba kerülhet az eljárás.

6. Túlárazások: több regionális program egyes alfejezetei ügyében is vizsgálódik a bizottság, és egyelőre ezek után sem egyenlíti ki a számlákat. Ezekben a közös, hogy mindegyik esetében irreálisan sok pénzt nyertek a pályázók a megvalósult projektek piaci árához képest.

A 444.hu felhívja a figyelmet, hogy a fent említett összegek még nem a végleges veszteséget jelölik, csak a visszatartott összegeket. Azaz ebből egyelőre csak az látszik, hogy nagyságrendileg körülbelül mennyit kell az államnak hitelből finanszíroznia. Ez az összeg továbbá a költségvetési egyensúlyt sem befolyásolja, miután az uniós statisztikában az így keletkezett hiányt nem kell feltüntetni. Ez azonban hosszabb távon azért visszaüthet.