A két hajózási évadot figyelembe vevő tanulmányban azt vizsgálták, hogy milyen környezetvédelmi, gazdasági és közlekedési előnyökkel járhat és milyen turisztikai vonzerőt jelenthet az új balatoni kompjárat. A terv egy sekély vízben is használható, alacsony merülésű kompról szól. Azt már a korábbi részeredmények is alátámasztották, hogy van létjogosultsága a mintegy nyolcmilliárd forintos beruházásnak − ennyiből alakítanák át a meglévő kikötőket, illetve utakat, vásárolnák meg a hajókat, s ebből finanszíroznák a járulékos infrastrukturális beruházásokat is. A BH uniós támogatásból szeretné megvalósítani a beruházást, ráadásul még a most záruló költségvetési ciklusban, vagyis ha Brüsszel is támogatja, akkor 2015 közepéig be kell fejezni a fejlesztést.

A kompok óránként közlekednének Fonyód és Badacsony között, az 5,5 kilométeres távot húsz perc alatt tennék meg. A 60-65 méter hosszú hajók mintegy ötven autót szállíthatnának − ez évi 140 ezer autót jelenthetne −, és akár ezer utas is lehetne a fedélzetükön. Az előtanulmányok szerint a kompátkelő csökkentené a szántódi rév és a Tihanyi-félsziget, valamint a Balaton nyugati településeinek terhelését, közvetlenebb összeköttetést biztosítva a déli oldalon haladó M7-es autópálya és az északi part között. Korábban Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Badacsony és Fonyód közötti személyhajózási útvonalon évente 100-120 ezer utas közlekedik, ennek átvételével önfenntartó lehetne az új kompjárat, a szállított gépjárművek utáni bevétel pedig már hasznot is hozna. Becslések szerint a szántódi rév gépjárműforgalmának 20-25 százaléka, évi hetvenezer autó terelődne át az új kompra, és legalább még egyszer ennyi jármű szállítására volna igény.