A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Alaposan felkavarta az európai zöldség- és gyümölcspiacot a német hasmenéses járvány és teljesen elbizonytalanította a jelentős fagykárokat szenvedett hazai kertészek értékesítési kilátásait is. A legsúlyosabb csapás mindenképp az orosz importtilalom, csak Magyarországon mintegy 10-11 ezer tonna áru szorulhat be miatta − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az orosz tilalom nemcsak az oda exportálókat érinti negatívan, hanem a Nyugat-Európába szállítókat is, mivel a többi uniós országban ennél jóval nagyobb tételekkel maradtak hoppon a termelők és kereskedők, és ezeknek gyorsan szeretnének piacot találni, akár komolyabb akciókkal is. Ez egyáltalán nem szokványos helyzet, és egyelőre beláthatatlan, milyen következményekkel járhat a magyar és európai termelők esetében − mondta az elnök.

A friss zöldség fogyasztása érezhetően visszaesett Magyarországon is, bár a szakmai szervezetek mindent megtettek a károk mérséklése érdekében. Mártonffy reméli, hogy hamarosan visszatér a hazai vásárlók bizalma a magyar zöldségekben, miután kiderült, hogy a német járványért sem a friss uborka, paradicsom vagy saláta felelős. Ezt a reményt némiképp árnyalhatja, hogy Ilse Aigner, a német mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter tegnap délutáni sajtótájékoztatóján kiderült, az elsődleges vizsgálatok szerint nem is a legutóbb felelőssé tett növényi csírák felelősek a járványért. Elővigyázatosságból azonban továbbra sem tanácsolják sem a csíra, sem az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztását a német vásárlóknak. Az uniós mezőgazdasági miniszterek mai rendkívüli értekezletén Aigner spanyol és holland kollégájával sürgeti majd, hogy az Európai Unió nyújtson kártérítést a járvány miatt több országban is súlyos károkat szenvedett gazdáknak.

A nagyobb képért kattintson!

A hazai zöldség-gyümölcs árakat az európai bizonytalanságok mellett az is lényegesen befolyásolja majd, hogy mekkora lesz a várható termés. Egyelőre azonban csak készülnek a termésbecslések, és még a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) sem fejezte be a május eleji fagyok okozta károk felmérését. Az eddigi adatok alapján készült összesítés szerint 41 150 hektárról és 10 314 termelőtől kaptak fagykárbejelentést, a kiesett hozamértéket még nem lehet megmondani. Az eddigi adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26 184 hektár, Bács-Kiskun megyében 4095 hektár, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2978 hektár terület károsodott, a legkevésbé érintettek a dunántúli ültetvények. Az MGSZH-hoz érkezett eddigi bejelentések alapján a becsült kárérték 28,819 milliárd forintra tehető. A legnagyobb károkat az almaültetvényekben okoztaa a fagy, de jelentős kieséseket okozott az őszibarack, a kajszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva, a szamóca, ribiszke, valamint az alföldi borszőlő területein is.

 

Piaci árutermelésre előállított zöldségek (2010)
TermékekTerületMennyiség
(hektár)(ezer tonna)
Szabadföldi paprika120026,7
Szabadföldi paradicsom126035,7
Fűszerpaprika15006,8
Fejes káposzta180043,9
Sárgarépa110050,4
Petrezselyem110030,6
Hajtatott paprika1750128,3
Hajtatott paradicsom46098,9
Hajtatott uborka13017,7
Hajtatott salátafélék50031,5

Forrás: FruitVeb

Annyi bizonyos, hogy több gyümölcs esetében is magasak lesznek a termelői és fogyasztói árak, mivel eleve kevesebb a termés, ám az egyre korlátozottabb vásárlóerő gátat szab a károkat mérsékelni képes mértékű áremelésnek. A jó minőségű termésért erős lesz majd a verseny a feldolgozók, a hűtőházak és a gyümölcslégyártók között, mivel az ipari felhasználásra szánt kínálat kisebb lesz.

A legérzékenyebben a szabolcsi almaültetvényeket ért 80-90 százalékos fagykár érinti a céget, mivel almát dolgozunk fel a legnagyobb tételben − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kardos Gábor, a Rauch Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A megmaradt termés tudomásuk szerint 20-30 százaléka lehet egy átlagos év termésének, bár országosan jobbak az adatok. Előreláthatólag nem lesz meg az a mennyiség, amit egy átlagos évben feldolgoz a cég, a tavalyi szezonban feldolgozott mennyiség azonban kifut az új szezonra.

A késztermékgyártáshoz elegendő lesz a kevesebb gyümölcs is, de a sűrítményexportot csökkenti majd − mondta Kardos Gábor. Az ár még kérdéses, mivel az általában az augusztus eleji világpiaci sűrítményárak alapján alakul ki, de várhatóan fölfelé hajthatja majd az, hogy a másik legjelentősebb almatermelő országban, Lengyelországban is voltak tavaszi fagyok. Az év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai gyümölcsléfogyasztás stabilizálódik − tette hozzá Kardos Gábor −, vagyis már nem folytatódik a válságban mutatkozó csökkenés.