Brutális árak várnak ránk

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Alaposan felkavarta az európai zöldség- és gyümölcspiacot a német hasmenéses járvány és teljesen elbizonytalanította a jelentős fagykárokat szenvedett hazai kertészek értékesítési kilátásait is. A legsúlyosabb csapás mindenképp az orosz importtilalom, csak Magyarországon mintegy 10-11 ezer tonna áru szorulhat be miatta − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az orosz tilalom nemcsak az oda exportálókat érinti negatívan, hanem a Nyugat-Európába szállítókat is, mivel a többi uniós országban ennél jóval nagyobb tételekkel maradtak hoppon a termelők és kereskedők, és ezeknek gyorsan szeretnének piacot találni, akár komolyabb akciókkal is. Ez egyáltalán nem szokványos helyzet, és egyelőre beláthatatlan, milyen következményekkel járhat a magyar és európai termelők esetében − mondta az elnök.

A friss zöldség fogyasztása érezhetően visszaesett Magyarországon is, bár a szakmai szervezetek mindent megtettek a károk mérséklése érdekében. Mártonffy reméli, hogy hamarosan visszatér a hazai vásárlók bizalma a magyar zöldségekben, miután kiderült, hogy a német járványért sem a friss uborka, paradicsom vagy saláta felelős. Ezt a reményt némiképp árnyalhatja, hogy Ilse Aigner, a német mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter tegnap délutáni sajtótájékoztatóján kiderült, az elsődleges vizsgálatok szerint nem is a legutóbb felelőssé tett növényi csírák felelősek a járványért. Elővigyázatosságból azonban továbbra sem tanácsolják sem a csíra, sem az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztását a német vásárlóknak. Az uniós mezőgazdasági miniszterek mai rendkívüli értekezletén Aigner spanyol és holland kollégájával sürgeti majd, hogy az Európai Unió nyújtson kártérítést a járvány miatt több országban is súlyos károkat szenvedett gazdáknak.

A hazai zöldség-gyümölcs árakat az európai bizonytalanságok mellett az is lényegesen befolyásolja majd, hogy mekkora lesz a várható termés. Egyelőre azonban csak készülnek a termésbecslések, és még a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) sem fejezte be a május eleji fagyok okozta károk felmérését. Az eddigi adatok alapján készült összesítés szerint 41 150 hektárról és 10 314 termelőtől kaptak fagykárbejelentést, a kiesett hozamértéket még nem lehet megmondani. Az eddigi adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 26 184 hektár, Bács-Kiskun megyében 4095 hektár, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2978 hektár terület károsodott, a legkevésbé érintettek a dunántúli ültetvények. Az MGSZH-hoz érkezett eddigi bejelentések alapján a becsült kárérték 28,819 milliárd forintra tehető. A legnagyobb károkat az almaültetvényekben okoztaa a fagy, de jelentős kieséseket okozott az őszibarack, a kajszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva, a szamóca, ribiszke, valamint az alföldi borszőlő területein is.

Forrás: FruitVeb

Annyi bizonyos, hogy több gyümölcs esetében is magasak lesznek a termelői és fogyasztói árak, mivel eleve kevesebb a termés, ám az egyre korlátozottabb vásárlóerő gátat szab a károkat mérsékelni képes mértékű áremelésnek. A jó minőségű termésért erős lesz majd a verseny a feldolgozók, a hűtőházak és a gyümölcslégyártók között, mivel az ipari felhasználásra szánt kínálat kisebb lesz.

A legérzékenyebben a szabolcsi almaültetvényeket ért 80-90 százalékos fagykár érinti a céget, mivel almát dolgozunk fel a legnagyobb tételben − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kardos Gábor, a Rauch Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A megmaradt termés tudomásuk szerint 20-30 százaléka lehet egy átlagos év termésének, bár országosan jobbak az adatok. Előreláthatólag nem lesz meg az a mennyiség, amit egy átlagos évben feldolgoz a cég, a tavalyi szezonban feldolgozott mennyiség azonban kifut az új szezonra.

A késztermékgyártáshoz elegendő lesz a kevesebb gyümölcs is, de a sűrítményexportot csökkenti majd − mondta Kardos Gábor. Az ár még kérdéses, mivel az általában az augusztus eleji világpiaci sűrítményárak alapján alakul ki, de várhatóan fölfelé hajthatja majd az, hogy a másik legjelentősebb almatermelő országban, Lengyelországban is voltak tavaszi fagyok. Az év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai gyümölcsléfogyasztás stabilizálódik − tette hozzá Kardos Gábor −, vagyis már nem folytatódik a válságban mutatkozó csökkenés.