Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Ha a külföldön dolgozó 500 ezer honfitársunk − már ha tényleg annyian vannak, ahogy azt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mondja − Magyarországon vállalna munkát, azzal éves szinten több száz milliárd forinttal emelkedne a teljes adóbevétel. Minimálbérrel számolva is havonta 31 milliárd forint adó- és járulékbevétel keletkezne a félmillió alkalmazott után, ami éves szinten 370 milliárd forint. Ez a GDP 1,4 százaléka. Ugyanez bruttó 250 ezer forinttal számolva havi 79 milliárd forint, éves szinten pedig majd ezermilliárd, ami a GDP három százalékát is meghaladja. Az adó mellett a bérként adott jövedelem sem jelenik meg a gazdaságban − ez nagyjából megegyezik az adó mértékével, vagyis összességében a bérrel együtt minimálbéren számolva 740 milliárd, 250 ezer forintnál pedig majdnem kétezermilliárd forintról van szó.

Ezek az értékek ugyanakkor sokkal inkább a kihasználatlan lehetőségek körébe tartoznak, hiszen a félmillió munkavállaló nyilván nem a klíma miatt ment külföldre dolgozni, hanem azért, mert az itthoninál nagyobb bért kaphatott, vagy egyáltalán munkához juthatott. Ez azt is jelenti, hogy a munkanélküliek távozásával az állam meg tudta spórolni az álláskeresési járadékot, ami viszont csak egy 90 napos, legfeljebb 58,8 ezer forintos juttatás. Vagyis ha az 500 ezer külföldön dolgozó közül százezer munkanélküli is volt, ez havi szinten akkor is csak 17,6 milliárd forint spórolást jelent az államnak. Az ezt követően járó munkanélküli-segély megítélése jóval nehezebb, hiszen azt az önkormányzat adja szociális alapon. A segély összege a mindenkori nyugdíjminimumhoz igazodik, annak legfeljebb 80 százaléka lehet, most hozzávetőleg 23 ezer forint.

Valójában a problémát inkább fordítva kellene szemlélni. Nem arról van szó ugyanis, hogy a bérre rakódó adót és járulékot inkább máshol fizetik meg a külföldön dolgozók, mert ott alacsonyabb a terhelés. Ez egy cég esetében még reális törekvés lehet, a munkavállalásnál kevésbé. A valóság inkább az, hogy ma a gazdaságból éves szinten hiányzik legalább 740 milliárd, valójában azonban több ezer milliárd forint. Ezt az összeget így nem lehet kifizetni sem bérben, sem egyéb módon, ezért több százezren inkább máshol próbálnak szerencsét.