A Pénzügyminisztérium nem módosította az éves államháztartási hiányra vonatkozó 1546 milliárd forintos deficitre vonatkozó becslését. Áprilisban 115 milliárd forintra rúgott a hiány, így az első négyhavi deficit meghaladta a 904 milliárd forintot, ami az éves előirányzat 58,5 százaléka. Májusban 110 milliárd, júniusban pedig óriási, 266 milliárd forintos hiányra számít a tárca. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogy a júniusra várt hiány több mint duplája a megelőző két hónapban kimutatott deficitnél. "Júniusban szezonális okokból általában magasabb az államháztartás hiánya az átlagosnál" - fogalmazott.

Katona Tamás államtitkár elmondta, hogy a Mol-pakettből befolyó bevétel teljes egészében vonal alatti tételként számolják el, és az államadósság csökkentésére fordítják.

 

Vélhetően májusról több kiadás tolódik júniusra, emiatt ugrik meg a hiány - mondta Suppan Gergely. A Takarékbank szakértője a szaktárca azon álláspontjával kapcsolatban, miszerint semmi rendkívüli nincs abban, hogy az előző hónapokhoz képest jóval nagyobb lesz a hatodik havi deficit, úgy vélte: júniusban általában tényleg szokott lenni egy kiugrás, bár ez tavaly éppen nem volt túl jelentős. Úgy tűnik, a féléves hiánycél tartható, ám ez az éves célkitűzésre már nem igaz. A szakértő kiemelte, hogy az államadósság miatt bő 120 milliárd forinttal nagyobb kiadással kell számolni az idén. Egyelőre nem tudni, hogy a Mol-pakettből származó, mintegy 235 milliárd forint pontosan hogyan használják fel, így egyelőre nem tudni mennyivel fogja csökkenteni az adósságot.

 

A tárca elemzői háttérbeszélgetésén elhangzott, hogy nem tudnak részleteket a most kialakítandó államháztartási reformtörekvésekről, nem tudnak többet, mint a sajtóban megjelent, de ha tudomásuk is van egyes pontokról, azt sem mondhatják el - fogalmazott Lányi Bence, a Raiffeisen elemzője.

A szakember a hiányprognózisról elmondta: azok a korábbi feltételezésekre vonatkoznak, a megszorítások hatását nem tartalmazzák, így a mai PM-tájékoztató nem jelentett újdonságot. Lányi szerint az áprilisinál kisebb májusi deficitadatból nem lehet érdemi következtetéseket levonni, főként az áfa- és kamatkiadások hónapról-hónapra ciklikusan változó hatása miatt. A kamatkiadások a kötvénykibocsátás szerkezetéből adódóan minden második hónapban magasak: a májusi 50 milliárdos értéket megelőzően áprilisban 115 milliárd forint volt ez a tétel és júniusban újra komolyabb összeg várható.

Májusban továbbá az áfánál a befizetésekkel szemben nem lesz negyedéves visszaigénylés, ami szintén javítja az egyenleget. A júniusi hiány-megugrást részben pont ez a két tétel magyarázza: a kamatkiadás például 120 milliárd forintra rúghat.

 

Lányi Bence úgy véli: ha a kormány már az idén is látványos költségcsökkentést vagy bevételnövelést jelent be, akkor lehet, hogy az éves hiánycélt is felülvizsgálják, bár ez utóbbira nincs túl nagy esély. A Raiffeisen elemzője az egyes lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban elmondta: míg az áfaemelés lényegében minimális költséggel megúszható, addig egy új adó bevezetése - és annak előkészítése - már komolyabb kiadással jár. A közszférában esetlegesen végrehajtandó elbocsátások is csak hosszabb távon jelentek pozitív hatást, a végkielégítések és a felmondási időszak miatt csak mintegy 9 hónap után érhető el megtakarítás.

 

A következő fontos dátum május 30., akkor jelentik be a kormányprogramot, az új kabinet várhatóan június 14-én alakul meg - fogalmazott a Raiffeisen szakértője. Hozzátette: a másfél tucat törvényt tartalmazó csomagot illetően a piacot az fogja érdekelni, hogy azok mennyire egyszeri, tűzoltó intézkedések, vagy mennyire mutatnak inkább az adózási és újraelosztási rendszer átalakítása irányába, azaz képes lesz-e egy hosszútávon is kedvezőbb egyensúlyi helyzet felé terelni az országot.

Hozzátette: a forint piacát jelenleg ezek a hazai makroesemények kevésbé befolyásolják, inkább a külső tényezők (kamatemelési várakozások az USA-ban, régiós pánik) a meghatározók.

QP | Quality Placement