Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Oktatási szakértők és oktatáspolitikusok az egész világon árgus szemekkel figyelik a nagy nemzetközi kompetenciamérés, a PISA-teszt eredményeit. A 2015-ben elvégzett, most publikált felmérés szerint mutatóink rosszabbak, mint valaha, a magyar tanulók annál is gyengébbek, mint amilyenek az utolsó mérésnél, 2012-ben voltak, a természettudományos és a szövegértési kompetenciák soha nem zuhantak még akkorát, mint most - olvasható a portálon.

Idáig is majdnem mindig elmaradtunk az átlagtól, de az eredményeink nemhogy nem javulnak, a lemaradásunk csak nő. Legutóbb főleg matematikából estek vissza a magyar gyerekek, a kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, 2015-ös tesztekből származó adatok pedig már azt jelzik, hogy ugyanerre a szintre vagy még ez alá süllyedtek a pontszámaink szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is.

Az OECD-országok között ezzel mindenben a legutolsó csoportban, a lista utolsó negyedében vagyunk. Miközben az OECD-átlag 493 és 500 pont között szokott lenni, a magyar diákok most már csak 472-477 pontot hoznak. A magyar gyerekek eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés.

A világ élmezőnyében japán, koreai, finn és észt diákok állnak, Kelet-Közép-Európában csak a szlovákok vannak mögöttünk. A csehek alulról súrolják az európai átlagot, míg a néhány éve átfogó oktatási reformot megvalósító lengyelek egyértelműen a legsikeresebbek, ők már a világ élmezőnyéhez kezdenek felzárkózni. Eközben egy terület sincs, ahol a magyar diákok legalább viszonylag jók lennének.

A PISA-tesztek már korábban is egyértelművé tették, hogy a régi mítosszal szemben a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes. Hagyományosan rosszul szerepelünk a teszten, rosszabbul, mint más iskolai felméréseken, és ennek általános vélemény szerint a legfőbb magyarázata, hogy a PISA nem azt a lexikális tudást méri, ami a magyar iskolákban még mindig meghatározó, hanem kompetenciákat, azt, hogy a tanulók mennyire képesek ismereteiket iskolán kívüli szituációkban alkalmazni. Ez az, ami látványosan nem megy nagyon sok magyar gyereknek - sem szövegértésben, sem természettudományos területen, sem matematikában.