A hazai közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll, ezen belül pedig az egyik legfontosabb beruházás a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Kiskunhalason, a fejlesztés alapkőletételén. Hozzátette: a jövőben összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, ebből mintegy 2000 milliárd forintot a gördülőállomány fejlesztésére, 4000 milliárd forintot pedig a közlekedési infrastruktúrára szánnak.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével egyszerre gyarapodik a magyar nemzetgazdaság, a hazai zöld közlekedéstechnológia, valamint bővülnek a magyar-kínai és magyar-szerb kapcsolatok is. A beruházás Pireusz kikötőjéből teremt majd magas színvonalú, közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához, így a jövőben - mondta Palkovics - Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az alkalomból felelevenítette, hogy a most megkezdődő beruházás 85 százalékát hitelből, 15 százalékát állam forrásból finanszírozzák. A kínai Eximbank által biztosított hitelszerződést az állami cég vezetője "előnyösnek és biztonságosnak" nevezte. Arról is beszélt, hogy a munkálatokat olyan nemzetközi konzorcium végzi, amelyben olyan kínai szereplők is vannak, akik "egyedülállóan komplex elméleti tudással és óriási gyakorlati tapasztalattal" rendelkeznek.

A vasúti fejlesztés eredménye leginkább abban lesz lemérhető, hogy a két főváros között a jelenlegi nyolc órás menetidő 3,5 órára csökkenhet, miközben a belföldi távolsági vonatok egy órával tudnak majd gyorsulni Budapest és Kelebia között.

A korszerűsítés 152 kilométeres szakaszán - a kétvágányú pálya megépítésével - összesen 339 vágánykilométer hosszban valósul meg a vasútfejlesztés. Kilométerenként 160 óra lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. A peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást. Öt új állomásépület lesz, a meglévő épületek közül nyolcat teljesen felújítanak, például a kiskunhalasit is. Ezen felül 410 új P+R, 440 új B+R parkoló készül, új gyalogos aluljárókat hoznak létre és új lifteket telepítenek a vonal sok más állomására is. Fejlesztik az utastájékoztatást, új élet- és vagyonvédelmi berendezéseket telepítenek peronfigyelő-kamerákkal.

A Budapest-Belgrád vasútvonal projekt stratégiai jelentőséggel bír Szerbia és Magyarország számára, mivel része az egységes európai vasúthálózatnak (TEN-T) és az X folyosónak, valamint a két országot összeköti a Pireusz tengeri kikötővel.