Ha Budapest költségvetését nem a hagyományos módon készítenénk el - amikor abból indul ki, hogy mennyi pénzünk van, és azt osztjuk fel az egyes feladatok között , hanem progresszívabban a szükségletek felől közelítünk - akkor a jelenlegi fővárosi helyzet elkeserítő - derül ki Kiss Ambrus politológus, Budapest általános főpolgármester-helyettesének okfejtéséből, amely az Újegyenlőség.hu-n jelent meg.

Ebbe Budapestre alkalmazta a szükséglet által vezérelt költségvetés módszerét. Ehhez a vagyon szinten tartásának, illetve adaptív fejlesztésének forrásigényét vette alapul. Ennek érdekében Budapest számszerűsíthető vagyonelemeit vette száma, és azt számolta ki a Policy Agenda volt vezetője, hogy mennyi pénz kell ezek fejlesztésére.

QP | Quality Placement

A számítás a kiindulópontja egy 2011-es fővárosi közgyűlési előterjesztés, amely meghatározta Budapest 2012-es költségvetési koncepcióját. Az előterjesztés melléklete összefoglalta az immateriális javakat, tárgyi eszközöket, és meghatározta ezeknek a befektetett eszközöknek a számviteli bruttó értékét. A számítás egy 2002. évben becsült érték alapján történt, mely eredményeként a befektetett eszközöket 2111,6 milliárd forintban számszerűsítették. Ehhez két érték társult. Egyrészt a pótlás/felújítást igénylő eszközállomány és a hasznos élettartam, illetve a felújítási ciklusból képzett százalékos mutató alapján meghatározták az éves szükségleteket. Ez 2010-es szinten számolva 59,6 milliárd forintot jelentett.

A másik szám az adaptív fejlesztések forrásának szükséglete. Ez a külvilággal való lépéstartás, azaz a XXI. századi igényeknek megfelelő fejlesztések pénzügyi igénye. Ennek mértéke 2010-ben 84,5 milliárd forint volt.

"Amennyiben meg akarjuk nézni, hogy hogyan változott az évek során ez a fejlesztési szükséglet, akkor át kell alakítani a vagyoni elemeket, mivel voltak olyanok, amelyek átkerültek állami kézbe. Ezek fejlesztéséről innentől kezdve nem kell az önkormányzatnak gondoskodnia" - írta a Kiss. A szűkített feladatok, és vagyonelemek alapján nézve 2010-es szinten 2090 milliárd forint volt a befektetett eszközök bruttó értéke.

Ebből 2018-as árakon számolva az jött ki, hogy 2018-ban a befektetett eszközök szinten tartásához szükséges éves forrásigény 80 milliárd forint volt, míg az adaptív fejlesztési éves forrásigény 85,4 milliárd forint. Összehasonlításképpen: 2014 és 2018 között Budapest 153 milliárd forintot költött felhalmozási ágon, miközben e módszer alapján adaptív fejlesztésként 374 milliárd forintot kellett volna költenie.

Ez akkora eltérés, hogy nem lehet azt mondani, hogy politikai hiba történt. Itt az újraelosztási modell rossz

- fogalmazott Budapest általános főpolgármester-helyettese. Ez azt jelenti, hogy Budapest bevételi oldalán évente 85-90 milliárd forint fejlesztési lehetőség hiányzik.

Bár a mostani, jelen keretekben is lehet némi korrekciót végezni, de ekkora finanszírozási igény és lehetőség közötti különbséget nem lehet megoldani csak ezáltal. Az alapvető kérdés, hogy feladjuk-e azt a dogmát, hogy csak adócsökkentési ígéretekkel lehet választást nyerni. Úgy vélem, a társadalmi újraelosztás más szemléletű megközelítése hozhat olyan válaszokat, amelyhez választói többség teremthető - hangzik a konklúzió.