Máris bekövetkezhet az, amire nemcsak a sajtó, hanem utóbb már a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Pénzügyminisztérium is ráirányította a figyelmet. Az egyre nagyobb teret hódító devizahitelek közül most a svájci frank alapút veszélyezteti a drágulás.

 

Egekben a CHF

 

A frank árfolyama az április eleji, 160 forint alatti mélypont óta már eddig is szépen emelkedett, amire a svájci jegybank múlt csütörtöki kamatemelése tett rá még egy lapáttal: jelenleg a deviza egysége már 170 forint közelében jár. Mindez azt jelenti, hogy a frank erősödése drágítja a jövőbeni és az átárazás miatt a korábban felvett hiteleket, de ha az Európai Központi Bank végre rászánja magát a kamatemelésre, hasonló fejlemények várhatók az utóbbi napokban meglóduló euró háza táján is.

 

Az MNB aggódik

 

Az MNB monetáris tanácsa két hete kiadott állásfoglalása szerint a hiteltermékeknél a forint és a deviza alapú konstrukciók között fennálló kamatkülönbözet miatt a deviza alapúak további térnyerése prognosztizálható, ami növeli a kockázatokat.

A jelenlegi hiteltermékeknél az árfolyam- és kamatkockázatot teljes egészében az ügyfél viseli. A deviza alapú hitelek törlesztőrészletei elsősorban a rövid átárazódási periódus, másrészt a fellépő árfolyamkockázat azonnali hitelfelvevőre történő áthárítása miatt a forinthitelekénél nagyobb mértékben és gyakrabban változhatnak. A 15-20 éves futamidejű deviza hitelek esetében különösen nagy kockázatot jelent, ha az adósok nem rendelkeznek devizabevétellel, és közülük sokan hitelfelvételi döntésüket a hitelfelvételkor aktuális kamat- és árfolyamszint alapján hozzák meg, nem kellően számolva a számukra esetleg hátrányos árfolyam- és kamatváltozások lehetőségével. A monetáris tanács nem csak a hitelfelvevőket félti: a testület szerint a fentiek alapján ugyanis a devizaalapú lakáshitelek térnyerése jelentős addicionális kockázattal járhat a bankrendszer számára.

 

Tájékozatlan ügyfelek

 

A devizaalapú kölcsönöknél a tájékozatlanabb ügyfelek aligha számolnak azzal, hogy itt eleve létezik vételi és eladási árfolyam. A forintban megjelölt kölcsönösszegért az adós általában a bank által alkalmazott napi vételi árfolyamon kapja a devizát (eurót vagy svájci frankot), a törlesztésnél - amely persze szinte mindig forintban történik - viszont már az eladási árfolyam érvényes. A CIB honlapján szereplő kalkulációs árfolyammal számolva: ha valaki tízmillió forintnak megfelelő svájcifrank-kölcsönt vesz fel, az eltérő árfolyamok miatt a tartozása azonnal 10,3 millió forint fölé ugrik. A jelentős különbség oka, hogy a kalkulációban megjelölt árfolyamok (különösen a vételi) szinte nem is hasonlítanak a bank által közzétett hivatalos árfolyamokra. Az MKB-nál - ahol egyértelműen rögzítik: a lakáshiteleknél a bank által meghirdetett devizavételi, illetve -eladási árfolyamokat alkalmazzák - az azonnali hitelgyarapodás nem éri el az ötvenezer forintot.

Arra sem árt figyelni, hogy sok devizahitelnek nincs kamatperiódusa, sok pedig rövid, azaz 3 vagy 6 hónapos kamatperiódussal működik. Mindez azt jelenti, hogy a hitelnyújtó bank igen rövid időn belül követni tudja az árfolyammozgást, azaz a mostani helyzetben az ügyfél hamar megérzi a deviza drágulását.

 

Mekkorát bukunk?

 

Az MNB egyébként már számszerűsítette a hitelfelvevők kockázatát: a jegybank lakásfinanszírozási tanulmányának egyik számítása szerint, ha a devizahitelek kamata 1,5 százalékponttal emelkedik, akkor az egy 20 éves futamidejű hitelnél 12,2 százalékkal dobja meg a havi törlesztőrészletet. Az MNB tanulmánya kiemeli azt is, hogy Magyarország eurózónához való csatlakozását követően a rögzített euró-forint átváltási árfolyam miatt a tőketartozás és a törlesztő részlet megnövekedése véglegessé válik a hátralévő futamidőre. Ez a svájci frankos esetében nem rögzül, de ott némi kamat és árfolyamkockázat marad fenn, ráadásul a lejárat végéig.

 

Így is nyerő a frankhitel

 

Chornitzer Péter, a Postabank/Erste termékfejlesztésért felelős igazgatója márciusban úgy vélekedett a svájci frank alapú lakáshitelben az addigi adatok alapján nem túl nagy az árfolyamkockázat. (Akkor 161 forint körül volt a kurzus.) A szakember kiemelte: csak akkor érné el svájci frank hitel törlesztőrészlete a jelenlegi állami kamattámogatású használt lakások utánit, ha a deviza harmadával erősödne a forinthoz képest. (Ez az akkori szintet figyelembe véve bőven 210 forint feletti árfolyamot jelentene.)